Faludy György: Ezerkilencszáz56 te csillag! |
|
2012.10.23. 08:15 |
|
Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hôsök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában,
csütörtök: lázrózsák mindenki arcán,
Földváry már kedd este elesett
a Rókus elôtt; szemközt, az iskola
padlásán felfegyverzett gyerekek,
|
A magyar (paraszt)ház mágikus titka! 1. rész |
|
2012.10.13. 23:46 |
|
Aki járt már hagyományaikat még őrző vidéken, ott rácsodálkozhatott a magyar parasztházak, egységes építészeti megoldásaira. Aki eltöltöt bennük pár napot, az tapasztalahatta, hogy jó volt ott lenni. Aki pedig abba nőtt fel, ment, e sorok szerzője, az mindíg visszavágyik. Amikor Budapesten társasházba laktam, mindíg vágytam menni valahová. Amióta vidéken, egy félig hagyományos, vályog parasztházba, azóta szeretek otthon lenni.
Magyarországon olyan házak épültek, amelyekből teljesen egyértelműen kiderült bárki számára hogy csakis Magyarországon járhat.
Eközben mindenféle keleti térrendezési szabályok terjedése melett lassan feledésbe merülnek a magyar több ezer éves térrendezés szabályai. Pedig ezek a szabályok kifejezetten a Kárpát medence földrajzi adottságaira és a magyar emberek leki beálítottságára épülnek. Ahogy Indiába nem építenek magyar parsztházat, úgy nekünk se feltétlen szükséges vasati vagy a knai fang shui szerint berendezni házunk. Ehelyett térjünk vissza őseink bevált módszereihez.
|
Friedrich Klára: A rovásírás feltételezett jelképrendszere 2. rész. |
|
2012.09.23. 09:27 |
|
1. rész folytatása! Az első rész olvasható itt>>>
|
Friedrich Klára: A rovásírás feltételezett jelképrendszere 1. rész! |
|
2012.09.23. 09:19 |
|
Szkíta, hun és még korábban élt őseink betűinek jelképként való értelmezésével Varga Géza íráskutató Bronzkori magyar írásbeliség című kötetében találkoztam először (Budapest 1993). Ez a fontos mű hívta fel a figyelmemet arra, hogy a jelek mögött bizonyos ősképek és elvont fogalmak rejlenek.
Rovásírás oktatói és kutatói tevékenységem során az oktatási gyakorlat által kényszerítve elsősorban az ősi, eredeti betűsorrend megtalálására törekedtem és közben észrevettem, hogy a betűk sorrendje és a jelképes tartalom szorosan összefügg. A tanítás során többször változtattam meg az elsajátítandó betűk sorrendjét a feltételezett jelképi összefüggés hatására. Egyébként nagy példaképeim egyike, Meixner Ildikó élete végéig folyamatosan tökéletesítette a megtanulandó latin betűk sorrendjét olvasás - írás - helyesírás nehézségekkel küzdő tanítványai érdekében.
|
KÁRPÁTIA - Rendületlenül! Új album! |
|
2012.08.30. 17:28 |
|
Tizenkét vadonatúj dal hallható az új lemezen, amelyek közül A kivéreztetett című tétel a 2009-ben Bolíviában brutálisan megkínzott és kivégzett erdélyi születésű Magyarosi Árpád egyik versének megzenésítése - mondta a Rendületlenül kapcsán a csapat vezetője, Petrás Jani. - Ez az album egyfajta eszenciája az idáig megjelent anyagainknak, szóval hasonló, mint amit Kárpátia idáig is alkotott, vagy talán egy kicsit még jobb! (nevet) Bízunk benne, hogy elnyeri mindenkinek a tetszését!"
Aki tudja vegye meg, támogatva, ezt a nemzeti érzelmű zenekart!
|
Új kenyér hava(aug.) 15.ke Nagyboldogasszony napja Mária mennybemenetele! |
|
2012.08.11. 14:05 |
|
Kettős ünnep ez országunkban. Egyfelől emlékezünk arra, hogy Magyarország Szent István felajánlása nyomán Mária országa, másfelől Mária mennybemenetelére is emlékezünk!
Magyarországon Szent István rendelkezése 1038 óta Nagyboldogasszony napjaként ünnepelik a hívők augusztus 15-ét. A magyar katolikus hagyomány ünnepli Szűz Mária születését is, ez a Kis-Boldogasszony ünnepe., szeptember 8., vagy a hozzá legközelebbi vasárnap.Ismert dolog, hogy egyesek szerint a Boldogasszony elnevezés és a csángók Babba Marija, elnevezése, az ősibb magyar hit Föld anyájara, az Istenség női megvalósulására utal. A XI. Századi magyar ember, vagy éppen maga Szent István, lehetséges, hogy erre való utalásként tette amit tett...
|
Mária születése! |
|
2012.08.04. 16:36 |
|
Mária születéstét, mint kisboldogasszony napját szeptember 8.-án ünnepli a katolikus egyház, de mi most Nagyboldogasszony napja kapcsán foglalkozunk vele. A születésről Jakab evangéliuma számol be. Jakab evangéliuma nem tartozik az Katolikus egyház által kanonizált (Bibliába rakott) evangéliumok közé, de nem tiltott, tehát un. apokrif evangélium. Ebben a II. században született Örömhírben találhatjuk meg Jézus Krisztus édesanyjának, Joakim és Anna leányának, Máriának történetét a fogantatástól.
|
Zajti Ferenc: JÉZUS ANYJA, MÁRIA |
|
2012.08.04. 16:25 |
|
Mária nemcsak Jézus anyja. Mária ennél többet jelentett mindig. Mint az örökké szolgálatra kész forrás vize, Mária az alázatos és engedelmes lélek örök ideálja.
Keleti legenda az, hogy amikor a Jézus összetörött ábrázattal elhaladt a szellemvilágban a boldog lelkek előtt, mindenki futva menekült a látvány elő, csupán egy valaki maradt mellette vissza, megszánva, ápolva őt, - s ez volt Mária, aki a földre jőve, vállalta, hogy anyja lehessen nagy misszió testöltése idején az Úrnak. Azt. is tudja ez a legenda, hogy Mária a vizek éltető lelkének volt legodaadóbb gondozó szelleme- A szkítaság körében Anahyta, Ardvi-Sura Anahyta volt a neve. Arméniában sok-sok szentély állott tisztelete tartására. Nem egy helyen arany szobra ékeskedett, mint Askalonban, Skythopolisban, a Pontusban s a szobor neve "Arany-szülte istenek anyja" volt. Oltárán úgy dicsőítették, mint "a nagy Úrnőt, aki a mi népünk dicsősége és élet-adója, az egész emberiség jótevője és a nagy és bátor Ahuramazda tisztaságos leánya".
|
József Attila: Nem Nem Soha! |
|
2012.06.16. 09:16 |
|
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
|
Pünkösd, a köztünk lávi Isten ünnepe! |
|
2012.05.24. 21:12 |
|
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…