26. betűnk az(O), jelentése OLTÁR, ORSZÁG. Az oltár az Úr asztala. Sok embernek van házi oltára, titkos szentélye, ahová azokat az ereklyéket helyezi, amelyek az Isten, az ősök, a Természet és közötte lévő kapcsolat jelképei, pl. egy követ a Pilisből, vagy egy rovásírásos levelet. Igen nemes cselekedet volt a fiatalok kormányától, hogy országunk legszentebb közös ereklyéjét, a Szent Koronát az Ország Házába vitte, mintegy az ország oltárára helyezte. Sajnálatos, de a történelem folyásának törvényei szerint várható volt, hogy e fiatalok csapatába is befurakodtak a zavarkeltők, akik hiteltelenítik őket az ország előtt. Az oltár és az oltalom szó ugyanabból a gyökből ered, az ország és polgárai kölcsönösen oltalmazzák egymást, legalábbis nagy királyaink, többek között a hun Roga és Attila, Baján, Árpád és Mátyás alatt ez így is történt. Bizonyítja ezt, hogy országlásuk idején az egész Kárpát-medence, beleértve Bécset is, a birtokunkban volt, ahogyan ezt valaha Isten Nimródnak, Hunornak és Magornak és már az ő elődeiknek is adományozta. Szép kifejezéssel Anyaországnak nevezték a trianoni gonosz döntéssel elcsatolt területek lakói a megcsonkított kis Magyarországot. 2004. december 5-én azonban mostohaanya-országgá vált számukra azok miatt, akik NEM szavazatukkal ugyanolyan gonoszul döntöttek saját honfitársaik életéről, mint 1920. június 4-én az idegen hatalmak. Szerencsére egy országot nem csak természetes határai, uralkodói és polgárai tartanak össze, hanem anyanyelve is. A magyar anyanyelvet pedig az elcsatolt és megtagadott országrészek lakosai sokkal szebben beszélik, mint a kereskedelmi televíziók és rádiók, azaz kép- és hangcsatornák munkatársai.

27. betűnk az(NY). Jelentése: NYELV, ANYANYELV. Képileg is utánozza a beszéd egyik szervét, a nyelvet ha az(O) betűt összekötjük egy felülről lefelé tartó egyenessel. A már ezerszer idézett sir John Bowring (1792-1872) is észrevette a magyar (szkíta-hun-avar) nyelv isteni származását: "... A magyar nyelv eredete még ennél is sokkal csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot elemzi, mégpedig első tételét ennek a titoknak. Kezdetben volt a Szó és a Szó Istennél volt, és a Szó volt az Isten" - írta 1830-ban, némileg módosítva, újrafordításom szerint.

28. betűnk az(Ű). Jelentése: ŰR, VILÁGŰR. A négy vonalka jelenti, hogy az űrből Földünkre, és a Földünkről az űrbe is vezetnek utak. Magában foglalja az üstökös jelentést is. Az üstökös megjelenése égboltunkon mindig nagy változást idéz elő a néphagyomány szerint.

Írásunk 29. betűje a(LY). Jelentése: LYUK. Leírásának több változatát ismerjük. Valószínűleg a legősibb a kör, kerek tér (amely a világmindenséget, a "kerek világot" jelenti) közepén lévő pont. Amikor őseink pergamenre, papírra írtak, vagy selyemre festették, akkor ez a pont jól látható volt, botra rovásnál azonban elveszett a fa anyagában, így ezért megjelent aés aváltozat is. Az égi rendre, a világmindenségre utaló jel, akárcsak az,,,, és. A világmindenségben a Fekete Lyuk-ként elnevezett égitesteket jelöli, amelyek hatalmas tömegvonzásuk következtében átjáróként működnek egyik csillagrendszerből a másikba.

A 30. írásjel az(F), jelentése FÖLD. Másik írás változata az. A kerek tér közepén a , Damasek, aa baba, a gyermek betűje. Jelentheti ez azt, hogy a világmindenség Istene Damasekre bízta Földet, ezért eskette meg rá Csaba királyfi a hunokat. De nem mond ennek ellent abetűs középjel sem, hiszen Dumuzi, Damasek egyik mellékneve az "Igazi Fiú", tehát gyermek. Figyelemre méltó az úgynevezett Gaia elmélet. A görög mitológiában Uranosz az Ég és Gaia a Föld neve. Gaia nőnemű, Zeusz nagyanyja. A "Gaia elméletet" kidolgozó XX. századi természettudósok szerint Földünk, Földanyánk nem holt tömeg, hanem élőlény. Anyaföldnek nevezzük az országot, a hazát, amelyben születtünk. A 4 részre osztott tér jelentheti a négy világtájat, és a négy bőrszínű emberiséget is.

Rovásírásunk 31. betűje a(K), jelentése KERT, kerítés, karám. Elsősorban Isten kertje, pihenőhelye. Nevezik Paradicsomkertnek is a perzsa "pardesz" (kert, liget), vagy a görög paradeiszosz után. Területét a művelődéstörténészek Mezopotámiába helyezték. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a mi hazánk, a Kárpátok övezte medence az Isten kertje. Ezt gondolni két okom van. Az egyik, hogy ha a Kárpát-medencét övező hegyek vonulatát összekötjük egy vonallal, a rovásírásjeléhez hasonló alakzatot kapunk. Főként, ha Keletről vagy Nyugatról nézzük. A Kárpát-medence kelet felől nézve Ezt annál is inkább megtehetjük, mert Bíró Lajos a Kerek Isten fája című, magyar ősvallásról szóló könyvében (Szerzői kiadás, 2001, 170. oldal) írja, hogy a régi templomok oltárai, a honfoglaló magyarok koporsói napkeletre, "napjövetre" néztek. A Szeged környéki régi falusi házak Kelet felé tekintettek, homlokzatukon, kapujukon Nap ábrázolás volt látható. A másik pedig Hédervári Péter csillagász A Hold és meghódítása című könyvében (Gondolat, Bp. 1970), a 180.-181. oldalon található észrevétel. Eszerint a Holdon a Dunával, Tiszával és mellékfolyóikkal megegyező árkok láthatók, azaz a Kárpát-medence leképződése megtalálható a Holdon. Forrás: Hédervári Péter: A Hold és meghódítása (Gondolat, Bp. 1970) Thúróczy János történetírónk (1435-1490) pedig ezt írja a Magyarok Krónikájában a Kárpát-medencéről: "A világ minden tája között a legdicsőbb, híres folyók öntözik, síkságai és hegyei egyaránt gyönyörűek, aranynak, ezüstnek, egyéb fémeknek és a legfinomabb sónak termékeny szülőanyja, szántóföldjei a legtermékenyebbek, bővelkedik a borban, számos erdeje és legelője van, s csaknem mindenfelől óriási havasok bástyái, vagy hatalmas folyamok zárják körül." A krónikás is mintha Isten kertjéről, a Paradicsomkertről tudósítana. A néphagyomány szerint Csallóköz is, Erdély is tündérek lakóhelye volt. Mindebből mára semmi nem maradt. 2006 január 8-án vasárnap a Kossuth Rádió Déli Krónikájában elhangzott, hogy az Európai Unió fizet azért, hogy a magyar történelmi borvidékek szőlőtőkéit kivágják a gazdák. A fizetés feltétele, hogy 50 évig nem telepítenek új tőkéket. Szent István korában a beszolgáltatott rovásírásos könyvekért, a rovásbotokért fizettek, amelyeket aztán elégettek. Így lehetett azt hazudni, hogy a magyaroknak nem volt írásuk, s a német-olasz térítők tanítottak meg minket a betűvetésre. Nekünk embereknek is szükségünk van arra, hogy kialakítsuk a kertünket. Aki olyan szerencsés, hogy jutott neki egy darabka föld a Földből, kötelessége, hogy ezt növények ültetésével, ápolásával, madarak, állatok gondozásával megközelítőleg hasonlóvá tegye Isten kertjéhez, a réges-régi Kárpát-medencéhez. S akinek nem jutott kert, lakásában is kialakíthat egy kis növényekkel körülkerített részt, ahol pihenhet, ábrándozhat a régi Tündérkertről. Folyamatos kötelességünk mindannyiunknak a Kárpát-medence természeti értékeinek őrzése. A hivatalos környezetvédelemnek csak pénzfaló intézményei vannak, de semmit nem tesznek az olyan környezetrombolások ellen, mint amelyet amerikai filmesek követtek el a már említett (Cell)Dömölk határában lévő Ság-hegy vulkáni kúpjának kráterében, amely hazánk egyedülálló természeti értéke és természetvédelmi területe VOLT, az Eragon című film forgatása előtt. Szakács Gábor írása a Magyar Demokrata 2005/27. számában a 32. oldalon és a 2005/51-52. számában a 37. oldalon olvasható erről. A Pilisben, szintén filmesek, fákat, növényeket pusztítva koncentrációs tábort építettek fel, noha a vallási türelméről híres Magyarországon soha nem volt ilyen intézmény. Most már van, mert a Sorstalanság című film elkészülte után sem bontották le, így minden tudatlan külföldinek lehet mutogatni, mint a magyarok gonoszságnak bizonyítékát. Sajnos, a Pilisről oly sok szépet összeírók (pl. "A Pilis a Föld szívcsakrája") nem emelték fel szavukat a környezetkárosítás ellen és nem álltak élére a néhány száz összegyűlt tiltakozónak. A filmforgatás körülményeiről Szakács Gábor írt a Magyar Demokrata 2003/37. számában a 26. oldalon, és a 47. számban a 32. oldalon. A szovjet hadsereg máig fel nem becsült, hatalmas környezeti károkat okozott hazánk megszállásának ideje alatt, ezekért kártérítést nem kaptunk. Napokig sorolhatnánk, hogy nem csak Magyarországon, hanem az egész Föld bolygón hogyan teszik tönkre a természetet az "üzletemberek", nem gondolva saját gyermekeik, unokáik egészségére, jövőjére sem.

Írásunk 32. betűje a második(Ü) betű. Jelentése ÜL, PIHEN, tehát Isten, vagy ember munkája végeztével leül, pihen, gondolkodik, összegzi eredményeit, új terveket készít. A legrégibb sziklafestményektől korunkig számtalan alkotásban láthatjuk viszont az ülésnek, pihenésnek, elmélkedésnek hasonló alapvonalakból álló megjelenítését. Nem véletlenül ábrázolta Rodin is ilyen alakzatban Gondolkodó című szobrát. A pihenésnek, elmélyülésnek, elmélkedésnek, tűnődésnek, töprengésnek és bölcselkedésnek alapvető feltétele a

Őseink írásának van még néhány jele, amelyeknek szerepe rovásemlékeink többségének szervezett, célratörő elpusztítása miatt tisztázatlan.
Ilyen pl. a második K jel, az (AK). A kutatók számtalan szabályt alkottak használatának megmagyarázására, ám olyat még nem, amely minden rovásemlékre alkalmas lenne. Jómagam 1999-ben készítettem egy dolgozatot az összesésbetűt tartalmazó emlék áttekintésével.
Ebből azt szűrtem le, hogy a betűrendbe illeszkedő, "igazi" K a, míg atalán a többesszám jele volt régen. Sajnos ez utóbbit még nem tudtam megnyugtatóan bizonyítani. Az is felmerült bennem, hogy aesetleg a kapcsolódást, az összetartozást jelezte a régi szövegekben. Ugyanis többnyire a szavak végén áll. Feltételezett jelentése: kapocs, kapcsolat, akasztó.
A rovásírás több kutatója az egyiptomi hieroglifákból átkerült elemnek tartja a következő jeleket:

Véleményem szerint azonban ezek a rovásbotok fejein megjelenő tulajdonjegyek, vagyis névjelek. (Lásd Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás, Bp. 2003. 73. old.)
Egyet azonban ki kell emelnünk közülük, amelyet a botnaptáron "ENT" hangértékkel jelölt a rovó. Többször felbukkan, pl. a (Bálint) és az (Aprószentek) szóban.

Megjelenik még Nikolsburgi ábécében, "ENT" hangértékkel (a), Telegdi János későbbi katolikus főpap rovásírásos tankönyvében (XVI. sz.) szintén "ENT" hangértékkel (b), Kájoni Jánosnál "ANT" hangértékkel (c).

a) b) c)

A Nikolsburgi ábécé és Telegdi János "ENT" jeleire pillantva, mintha egy angyal leegyszerűsített képét látnánk. Így nagy valószínűséggel a "Szent lény", vagy "Szent ember" képjele lehetett.

Ezzel az írásjelek végére értünk. A dolgozatom címében szereplő "feltételezett" szó nem azt jelenti, hogy bizonytalan vagyok abban, amit leírtam. Olvasmányaimból, kutatásaimból, oktatási tevékenységemből adódtak a következtetések. Aki vidám, játékos gondolatokat várt, bizonyára csalódott, azonban a rovásírás jelképrendszere szorosan összefonódik történelmünkkel. Hazánk valamikor, a beláthatatlan ősidőkben Isten kertje volt. A krónikás szerint is a föld legdicsőbb helye. Nemzetünk a Tudás Népe volt és legfőbb feladata és foglalkozása, hogy ezt a tudást terjessze a Földön. Isten kertje mára megcsonkított romhalmaz, erdei, tölgyesei, nemes gyümölcsfái kivágva, folyói szennyezettek, jófajtájú lovait vágóhídra vitték, gyermekei idegen betűkkel, szavakkal küszködnek. Őseink Tudásból, Rendből és utódaik iránti felelősségteljes Szeretetből épített várát lerombolták és nekünk a törmelékek között kotorászva kell ráismernünk e nagyszerű építmény darabkáira. Ahhoz, hogy újból felépíthessük, türelmesen és szorgalmasan kell gyűjtögetnünk a történelem, a régészet, a néprajz, az embertan, a nyelvészet, a földrajz, a vallás- és művészettörténet adatait, meg kell tanulnunk, tovább kell adnunk ennek a régi Aranykornak örökségét, a rovásírást.

Friedrich Klára 2006. január