Otthovédelmi felhívás! tovább>>>

16.áról 17ére éjjel spontán demonstráció zajlott a végrehajtók "öszödi beszéde" miatt. Kiderült, hogy lehet spontán demonstrálni, a rendőrség ugyanis nem avatkozott közbe!
 

Palócokról  bővebben Palócok tovább>>>

A Kárpát medence határában élnek, Gyimesföldön, és azon túl Moldovában az úgynevezett csángók, akik a magyarság legősibb kultúráját őrzik. Lakhelyük alapján Moldovai vagy Gyimesi részekrer oszlanak. A kultúrájuk is eltér területük alapján.
Közéjük számolják még a Barcasági magyarokat is.

kapcsolodó cikk:  Akik elcsángáltak! (a Csángó magyarokról) Tovább>>>

Nagytarcsa első ízben vett részt a magyar örökség napi országos programsorozatban, szeptember 17én, aminek keretében a falu jellegzetességeit ismerhették meg az odalátogatók. Betekintést nyerhettünk a katolikus, templomba, a falumúzeumba, és a helyi nagytemplomba is. A falu evangélikus, de mivel élnek ott katolikusok is, ezért van a Faluban egy katolikus kis templom.

A település régóta lakott, már a romai korból is vannak leletek. a jelenlegi gyógyszertár helyén találtak egy táltos (a helyiek tévesen sámánnak hívják)sípot, amely a település címerében is megtalálható, és ki van állítva a falumúzeumban.

A település magyar gyökerű, de miután a 19 századba beköltöztek tóthok, ezért eltothosodott. Békében él itt a két náció.

A település, csendes, békés képet mutatott mikor ott jártunk. Azon ritka települések egyike, amely még élőben őrzi hagyományait. az öregek, egy része, még népviseletbe éli életét, és nemcsak őrzi a hagyományt.ahogy egy helyi mondta, amikor Rákospalotaiak kivetkőztek, akkor Cinkotaiak és Nagytarcsaiak vették meg a ruháikat. Már Cinkotán egy öregasszony él, aki népviseletbe jár, Nagytarcsán ellentétben ehhez képest még sokan.

 A katolikus templom mellett érdemes megemlíteni a helyi turul szobrot, amelyet az átkos idején bontattak le, majd a rendszerváltásnak nevezett folyamat után 2000be állítottak fel újra. Eredeti helyén most az első és második világháborús hősök emlékműve áll, az evangélikus templom kertjében. A templom előtti téren állították fel a Turult újra 200ben. Az evangélikus templomot több dolog miatt is érdemes megemlíteni.

 Egyfelől a lelkész szerint itt még élő hite van embereknek, nemcsak vasárnapi templomba járok vannak. Másfelől a templom idén 80 éves, a régi helyén építettek fel nyolc hónap alatt, ami mai szemmel elképesztően gyors, amikor ma egy utaszaftaltozás kerül ennyi időbe. És még azt mondják mai jobb mint akkoriban...
De vissza a templomhoz. A templomnak egyedülálló módon mozgó szentképe van, amely az egyházi év négy eseményét jeleníti meg.

Híres még a település, az evangélikus körökben közismert Nap templomkórusáról is. Ha akar egy kellemeset sétálni jó környezetben, egy békés, hagyoimányait még részben örző faluban, látogasson el, ebbe a gyönyörű faluba, amely Budapestől 8 kmre található, Cinkota melett a Gödöllői térségben.,

Egy hére rá rendezték meg a Falunapot, civil össztefogássaL nulla pénzből. A képeinken abból az eseményből is válogatunk.

Az év leghoszabb napja!

 Rengetegen ünneplik ezt sokféleképpen. A kereszténység erre a tájékra eső ünnepe a pünkösd,.Kifejezetten erre az éjszakára szervezik a Múzeumok éjszakáját. Mi magyarok pedig fényüneppel ünnepeljük ezt a neves dátumot.A világosság legnagyobb diadalát a sötétség felett.

Sofelé az orsszágban gyúltak tüzek,szolaltak meg a táltos dobok,furulyák,Dudák és egyéb ősi hangszerek, és vette kezedtét, egy ősihez hasonlítani kívánó szer. Kis csapatunk Pomázon járt, ahol a folytonos esső és a hatalmas szél elvette ugyan az emberek nagy részének kedvét a huzamosabb idejű otttartozkodástól, de azért a 3 nap alatt sokan megfordultak, így szombat este egy bő 2 órára kis csapoatunk is kimerészkedett.

Megért. Beszéljenek a képek.

Kis táraságunk a hétvégén Szegeden járt baráti látogás jóvoltából. Ha már ott voltunk megnéztük a várost, és mindezt néhány képen az olvasók elé is tárjuk. Látható a képeken néhány utcarészlet, régi ház, református templom,hasznlaton kívüli régi zsinagóga, országalmás szökőkut, és a Dom előtti téren lévő emlékmüvek, az 1948as, az 1956os és az első világháborús hősökért. Sajnos mire a Domhoz értünk lemerült a fényképező, de hamarason újra megyünk és bepotoljuk. Addig is kedvcsinálónak néhány kép.

Ez a terítő, még családi örökség Mezőkövesdről a nagymamám varta.

Az Aranytíz szombati belvárosi magyar táncháza a Kalamajka visszavonulása után állandó zenekar nélkül marad, ami észre is vehető a hangulaton. Az űrt amit a Kalamajka hagyott maga után, eddig senki nem tudta betölteni. November 21.én egy nagyon korrekt Délalföldi dudazenekar a  Padkaporos volt a vendég. a zenekarnak nem is a zenéje volt rendhagyó,hanem az, hogy a ruházatuk is a tájegységnek megfelelő volt!

Az egyik  legdéligg város, ahonnan Horty Miklós is indult, és ahol ma is ok nemzeti ellenálló , többek között Torockay László,Bene Gábor és Halász József is lakik, nekünk is az egyik kedvenc városunk, ezért újra ellátogattunk, oda méghozzá Pünkösd hétvégéjén. Voltak ott mindenféle rendezvények, borünnep és kirakodóvásár, de egy két áruson kívül, kulturális értelmbe, a magyarsághoz semmi köze nem volt az egésznem, csak az emerikai jazz és rock, meg blues ment, azis a másodvonalas gagyi fajtából, ezért képenikkel a Domra és körnéykére fókuszálunk, ahol legalább nemzetünk nagyjainak szobrai is megtaláhatóak. Legalábbis azok akik politikailag korrektet. A város mellől ország és nemzetmentő (később zsidómentő is lett)  útjára indult Vitéz Nagymányai Horty Miklós nagyméltóságú kormáynzó ur szobrát hiába keressük, pedig nélküle, lehet magyar nemzet már nem lenne, és sokkal kevesebb zsidó élne a világba, lévén Europa zsidó a Pesti gettóba  húzták meg magukat évekig, ahonan a környező országokkal ellentétben egészen a nyilas időkig nem deportálták őket tovább.

De beszéljenek a képek.

Kárpát medencei épített örökségeinkről  képek! Vigyázni kéne rájuk, hogy utódaink is láthassák. Ezek azok a dolgok, amik miatt a túristák is jönnének, ugyanis nem arra kiváncsiak, hogy hogyan tudjuk utánzni őket.

2011 január 21e a kultúra napja. Eme alkalomból tartottak egy nagyszerű gálát Nagytarcsán, amiben minden volt a verstől az Árpád kori hagyományőrzőn, musicelen és karate világbajnokon keresztül a rockig minden, és ritka módon megjelent a magyar népi kultúra, táncosokon , énekeseken, és népi viseletükön keresztül. Az esemény legfelemelőbb pillanata az volt, amikor átadták direkt erre az alkalomra készített egyedülálló Táncsivs Mihály képből készült bronképet Nagyatrcsának, ami a polgármester igérete szerint egy olyan helyen lesz kiállítva, ahol minden nagytarcsai és erre járó élvezheti a művet.

A képek magukért beszélnek.

Sümegen, a Hotel Kapitány, egy igen érdekes élménnyel vár minket. A legmodernebb welnesszolgáltatások melett, megéled  az elmúlt ezer évünk legjobb időszaka, a Magyar Királyságba, nem is annyira sötét középkor. Nálluk a modernség párosul a hagyományokkal, ugy ahogy az az egész ordzágba kéne, hogy működjön. A szálloda nem olcsó, sőt kifejezetten drága, de itt legalább kap valamit a pénzéért az ember. Magyar érzést, úgy, hogy az nem tulzó, nem hivalkodó.

Ha már ot jártunk a Sümegi várba is ellátogattunk, amely egyedülálló modon, védte a környéket a törököktöl, és még akkor is tartotta magát, amikor a környék, már török kézre került. A vár éppen megúszta a török hódoltságot, késöbb azonban a Habsburg megszállás alatt lerombolták, és csak a 90es években kezdték újraépíteni, ami lassan, de biztosan halad. Ezek után el lehet gondolkodni, kik is ártottak nekünk többet. A gaz , -egyébként testvérnép- törökök, vagy a történelemben, a törökökhöz képest enyhébbnek beálított Habsburgok.

Néhány felvétel a meleg méltóság menetről, hogy mindenki megértse mi a baj a menettel. em a szexuális beálítotságuk, hanem a direktbe provokáló stilusuk. Jelezzük, hogy nem minden kép Magyarországon készült, de jellemzi egyes melegek direktbe provokáló stílusát.