Vajk a Későbbi István  célja az volt, hogy beléphessen a katolikus  Európa uralkodóinak sorába, aminek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apát tárgyalásokat kezdett Rómában II. Szilveszter pápával és vélhetően Ottó császárral is. A 12. század elején  íródott egy  Hartvik-legenda arról tudósít, hogy a korona végül az egyházfő csodás álmának következtében került Istvánhoz – vagyis azt a pápa küldte a fejedelem számára –, a valóságban az eseményeket nehéz rekonstruálni.
A szent királyról írt legendáknak politikai vetületük is lehetett, így viszont egyáltalán nem biztos, hogy Hartvik püspök nem torzította az eseményeket. A magyar történettudományban dúl a vita arról, hogy a korona vajon  Ottó császár, vagy II. Szilveszter jóvoltából került -e a Rómába látogató Asztrikhoz.
nem veszik észre, hogy miután abban az időben a katolikus  Európa egyházi(Pápa) és világi(Német-romai császár) feje között jó volt a kapcsolat, ezért ez a kérdés mindegy is. A lényeg, hogy az apát eredményes útjának köszönhetően 1000. december 25-én, vagy január elején  koronázási misére gyűlhettek össze az ország legfőbb méltóságai, amit vélhetően az első esztergomi érsek, Domonkos celebrált.
Az Úr e szavakkal utasítja Szilveszter pápát a koronaküldésre, a Hartvik-leganda szerint!

„Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár.”

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés