Történelem : Újgur:Egy magyar testvérnép Ázsiából! |
Újgur:Egy magyar testvérnép Ázsiából!
2012.05.13. 08:06
Távoli földön, Belső-Ázsiában élnek, de a magyarokat rokonaiknak tartják. Bármennyire is furcsa, sokkal többet tudnak rólunk, mint ahogy azt gondolnánk. A Kultúrtáj is szervező Bíró András Zsolt kutatásai alapján 2009ben az SNP-analízis eredmények alapján a kazisztáni Madjar törzs után a második legközelebbi rokon népe a magyarságnak az Ujgur népcsoport. Az ujgurok feltételezhetően a magyarság Keletről jött nemzetrészeivel áll rokonságban.
A tízmilliós Ujgur népesség Kína nyugati részén, a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16-szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él. Legnagyobb lékszámban az ujgurok. Ötven éve tart az erőszakos kínai betelepítés aminek hatására már arányuk 50 százalék alá csökkent. Nyelvük a türk nyelvcsaládhoz tartozik. Az ujgurok a történelem során figyelemre méltó kulturális kincset halmoztak fel, amely a 19. században a térségbe érkező kutatókat és felfedezőket is bámulatba ejtette. És amelyek sok pontos rokonságot mutatnak a mai magyar népi kultúrával.
Történetük:
Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, egymás után tudják sorolni az az általunk is ismert szavakat.
Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok iszlámhitűek. Eleinte buddhisták voltak ugyan, amit máig fennmaradt templomok és kolostorok bizonyítanak ám a 10. században feltehetőleg török hatásra felvették az iszlám hitet.
Az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük Még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.
Az un. nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak.
Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megőriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió őslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn.
1949-ben a Kínába tartó ujgur vezetők repülőgépe lezuhant. Ezzel az addig független állam szabad prédává vált. A kommunista Kína végleg bekebelezte az országot. Hszincsiang autonómiát kapott. Ez azonban csak papíron létezik. A kínai han nemzetséghez tartozó betelepülők különböző kiváltságokat élveznek. Az ujgurok anyanyelvi iskolákat, szabad vallásgyakorlást követelnek. Tiltakoznak a területükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen. És továbbra sem adják fel függetlenségi törekvéseiket. Erre azonban vajmi kevés az esély, hiszen Peking soha nem mondana le egy olyan régióról, amelynek földje 122 féle ásványkincset, köztük olajat, gázt, szenet és aranyat rejt.
Hoppál Mihály akadémikus, szerint az ősi gyökereket nagyon nehéz megállapítani. Az ujgurok ugyan törökök, de egy sor érdekes szavuk "szakáll, bicska, dob", valamint a kultúrájuk tulipános motívumokat használatát, menyasszonyi láda díszítése megegyezik a magyarokéval.
Az ujgurok általában földművelők voltak. Ők voltak az a nép, akiknek a területén keresztül vezetett a selyemút, amely összekötötte a keletet a nyugattal. Egy-egy dinasztiának fontos volt, hogy ezt kézben tartsa. Az ujgur kis népek tömkelege, itt élnek kazahoh, kirgizek, türkmének, még mandzsuk is, akiket Mandzsuriából telepítettek át. Megtartották a sámánizmusukat. Egyes feltételezések szerint Kőrösi Csoma is az ujgurokhoz akart elmenni.
Minden nép büszke lenne ilyen rokonságra. Legyünk mi is büszkék rájuk.
|