Ha megnézzük például egy autó sebességváltóját, az önmagában is teljes, mert rendelkezik a „sebességváltó” tulajdonságaival és képességeivel. De ha összeépítjük egy motorral, ami önmagában egy másik „rész-egész”, mivel az meg önállóan bírja a „motor” minden jellemzőjét és képességét, és ugyanígy a futóművek is, meg aztán az összes többi felhasznált alkatrész is, nos, együtt, összehangolva, ezek már egy más minőséget, a „gépjármű”-vet adják ki. Ez pedig lényegileg más, mint az alkatrészek összege. (A gépjárművek pedig egy ország gépjárműparkját adják ki, és ez is több, mint a mennyiségük összege, mert a rész-egészek pl. egymástól eltérő képességekkel rendelkeznek, emiatt az együttes használhatóságuk minőségileg más, mint külön-külön. De egy ország járműparkja csak rész-egésze Európa gépjárműparkjának, és így tovább…)
Mivel minden létező dolog önállóan is teljes rész-egészekből épül fel, bizony, ez az emberiségre is igaz! A földi emberiség felépítése az EMBER, CSALÁD, NEMZET, EMBERISÉG rész-egészekből áll. Mindegyik hordozza az „ember” alapvető képességeit és jellemzőit, de az embertől felfelé mindegyik más-más minőséget és más-más belső tartalmat és funkciót képvisel, ezt az integrál szemlélet úgy fogalmazza meg, hogy nagyobb a mélysége. Az emberiség rész-egészei (amik a változó tényezőt jelentik a teremtett világ mátrixában) a mélységükkel arányosan egyre összetettebb hatást képesek gyakorolni az általuk gondozott területre (ami az állandó eleme a mátrixnak.) A mátrix mindkét részének összehangolt működése jelenti a teremtett világ szerves egységét, vagyis végső soron ez a feltétele a Föld és az emberiség harmonikus működésének is. Ha ismerjük a legkisebb egységet, az embert, abból fogalmunk lehet arra nézve is, hogy alapvetően milyenek a magasabb szerveződési szintek, a család, a nemzet, az emberiség, mert azok ugyanúgy működnek, csak nagyobb a tartalmi mélységük és más tartományokra hat ki az egyre sokrétűbb működésük. Azonban, ha valamelyik szint nem jól működik, akkor a közvetlenül az alatta és a felette lévő szintek sem tudnak jól működni, mert nincs meg a szükséges összhang közöttük: mintegy hiányzik egy „fogaskerék”, ami a rész-egészek minőségét finoman összehangolná. A Föld harmonikus működését legkézzelfoghatóbban a „nemzet” nevű rész-egész szétverésével bontották meg, emiatt kaotikus állapotba kerültek az egyes országokban élő emberi közösségek, és az a terület, ahol élnek.
A fentiek azt jelentik, hogy „nemzetben gondolkodni” annyit jelent, mint helyreállítani a természetes rendet. Azonban, ha csak az egy nemzethez tartozó emberek adott területen való „kiválasztottságát” hangsúlyozzuk, akkor csak nacionalizmusról beszélhetünk! Az igazi „nemzetben gondolkodás” a nemzet és az általa lakott terület összhangjának a megteremtéséről és megőrzéséről szól, mert csakis ez a szemlélet képes biztosítani minden létező egy és ugyanazon szabadságát!
A legalább 6000 éves Sumír-Magyar Biblia üzenete szerint a Teremtő szándéka (a Lélek fénye) az emberrel összehangoltan, az ember munkája következményeként nyilvánul meg, az emberiség működésének a helyreállítását emiatt legalul kell kezdenünk. Ha az ember újra megtudja, hogy mi a létezésének a célja, és hogy ő lényegileg micsoda (vagyis, hogy ő a Teremtő szerves része), és ennek következményeként helyreállítja a belső egyensúlyát, akkor futótűzként helyreáll a felsőbb szintek működése is: a családé, a nemzeté és az emberiségé. A nemzet működtetéséhez a Teremtőtől kapott iránymutatás a Szent Korona Értékrend. A nemzet helyes működését csakis ez alapján tudjuk helyreállítani, mert csakis így működve lehet összehangolni az emberi közösséget azzal a területtel, ahol él. Mivel az eszerint működő nemzetek minden esetben és minden döntési szinten azt a döntést hozzák meg, ami minden létező legjavát szolgálja, hamar helyreáll a természetes működési mód az eggyel alacsonyabb szintet jelentő családban is, és az eggyel magasabb szintet jelentő emberiségben is.
Minden nemzet nemcsak használja, hanem óvja és gondozza is a Földnek azt területét, ahol helyet talált magának. Ez az alapja a nemzet megmaradásának, de a következő generációk számára az életfeltételeket biztosító lehetőségek megőrzésének is. Ebből a célból azt a területet, ahol a nemzet él, a Teremtő iránymutatását jelentő Szent Korona Értékrend szerint kell szabályozni és kormányozni (illetve irányítani és vezetni). Ez a Gondoskodó Ország. A sok Gondoskodó Ország pedig végső soron szükségszerűen a Gondoskodó Emberiséget fogja eredményezni.
Tatabánya, 2012. Kikelet hava (március) 18.
Pataki Antal,
a Szent Korona Értékrend tanítója

kapcsolódó link:Pataki Antal: Eszmei paradigmaváltás: Mi a különbség a Szent Korona-tan és a Szent Korona Értékrend között? tovább>>>