Bár a lapok és a média általában az egészségügyet emelik ki, mint várható munkaerő hiányos terület, de más területeken is kialakulhatnak hasonló problémák. Valóban közvetlen bajban az egészségügy van, de pár éven belül az egyetemi és főiskolás tanároknál, előadóknál is hiány várható. A főiskolai és egyetemi tanárok, előadók területén ugyanis tanítanak a még aktív hatvanasok, és a pályakezdők és a kettő között egy nagy űr tátonk. Gyakorlatilag, ha a mai idősebbek visszavonulnak, összeomolhat a híres magyar felsőoktatási rendszer is.
A jelenleg felvetődő megoldások- röghöz kötés, külföldi munkavállalók behívása, határon túli magyarok áttelepítése, csak időleges megoldás, és hosszabb távon többet árt, mint segít. A megoldás, a jelenleg külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása lehetne. Ha akarnák lenne is rá pénz. Mint tanulmányunk végére kiderül, hosszú távon ez az egyetlen megoldás, Ha a 22 éve sikertelen roma integráció helyett ebbe ölnék a pénzt, talán orvosolható lenne a probléma.

  Miért a legnagyobb problémák egyike ez?

Hiába fordulna meg a népesedési trend, hiába vállalnának több gyereket a magyarok,hiába kezdenénk védeni piacaink, hiába indulna be a magyar mezőgazdaság újra, hiába oldódna meg a mindennapi -cigány- bűnözés problémája és kezdenénk gyarapodni, ha nem lesz orvos aki gyógyítson, tanár aki tanítson, akkor az egész magyar társadalom az említett pozitívumok ellenére összeomolna, és visszaesne egy XIX. sz.i. szintre. Ez az öt terület megoldása egyszerre lenne szükséges a katasztrófa, a magyar társadalom teljes széthullásának megakadályozáshoz.

A problémák gyökere:

Már az Árpádházi királyok idején szokás volt a céheseknek -kézművesenek- és a nemesek gyerekeinek, pár évre Európába menni tanulmányútra. Ez egy pozitív dolog volt akkor. Vitték a magyar fejlesztésket, és hozták a külföldit, kapcsolatokat építettek, világot láttak, de visszajöttek. A történelem vihariban ez a szokás megmaradt, csak a 19 században már nem jöttek vissza, hanem kintmaradtak. Hogy lehet megoldás arra példa a két világháború közti időszak, amikor ezek a terndek, lassultak, sőt elindult egy visszafeleáramlás is.

 Röghöz kötés?
 Elsőre jó megoldásnak tűnhet, de végiggondolva nem az. Ha itthon is maradnak esetleg a kezdő orvosok, de rosszkedvűen gyógyítanak, lesve az alkalmat, hogy mikor mehetnének ki az senkinek se jó, se orvosnak, se betegnek . Esetleg ezt kikerülve egyből külföldön kezdik meg főiskolás tanulmányaikat, vagy fogják maguk kimennek, és pár éves fizetésükből kifizetik a tanulmányiak árát. Belátható tehát, hogy ez is kijátszható, és rosszkedvű emberek akaratán kívül országban tartása, hosszú távon nem vezet sehová.

Idegen munkaválók behívása?
Ez is csábítónak tűnik, elsőre. Semmi bajom pl. az arab származású orvosokkal, sőt, az egyik legkellemesebb élményem, egy arab származású orvosnál ért engem az utóbbi időben, de ma már az ebben a kérdésben (bevándorlásban) is előttünk járó európai országok is szabadulni igyekeznek a bevándorlóktól.
Mint emlékezetes legutóbb Londonba lázadtak szerint a bevándorlók, előtte Franciaországba és Németországba voltak problémák. Londonba vannak olyan negyedek, ahová az őslakosoknak nem  érdemes betenni a lábát, és ahová még a a rendőrök is csak úgy mennek be sötétedés után, hogy csőre töltött fegyverekkel, úgy, hogy a középső autót két oldalt két másik járőr fedezi. Franciaországba pár éve azzal próbálkoznak, hogy araboknak azért fizetnek, hogy visszamenjenek az országukba. Angela Merker is kijelentette, hogy ez a fajta multiulti megbukott. Hosszú távon tehát ez se megoldás.

Kárpát medencei magyarság anyaországba hívása?
Lehetne pótolni a kieső munkaerőt a Kárpát medence határon túlra szakadt a magyarjainak anyaországba telepítésével,  De az  hosszabb távon ez a megoldás is nagyobb problémákat okozna, mint amennyit, rövid távon megoldana. Nekik szülőföldjükön kell magyarként élni, ott van rájuk szükségünk.
 Mára ott tarunk, hogy sok évszázadig,  a magyarság bölcsőjének nevezett Erdélybe is veszélybe vannak a magyarok. Kivételek talán ez alól  a világtól kissé elzártan egy tömbben élő Székelyek. Erdély odáig jutott, hogy autonómiát, nem a magyar vezetők  akarnak Erdélynek, hanem több száz éve ott akó románok egy része, akar antonimát,a magyarokkal és németekkel közösen, a  saját országában,

Külföldre kivándorolt magyarok hazahívása!
A magoldás ez lenne. Erre az elmúlt már lassan huszonkét évben, -beleértve a kormányzatokat is, egyedül a Magyarok Szövetsége indulása idején Vukics Ferenc tett kísérletet, sikeretlenül. Azonban ha egyszer erre lenne kormányzati akarat talán sikeresebb lenne a kísérlet. A roma feltartóztatásra költött milliárdokat, lehetne erre fordítani. Ha teszem azt nem egy roma családnak adnának házat ingyen, hanem egy hazatelepülő, vagy pályakezdő orvosnak, akkor talán elgondolkodnának.
Ha mindez párosulna egy hazaszeretetre való oktatással-amire van esély jelenleg-, és a másik négy problémát is megoldanák -népesedési trend, piacaink védelme, mezőgazdaságunk ujjá élesztése, cigány magyar együttélés problémájának megoldása- akkor a magyar név megint szép lenne és elfoglalnánk méltó helyünk a népek/nemzetek sorában.