Árpád atyánk a Kárpát medencébe hozta a magyarságot, egyesítette a nemzetet a majd megvédte azt a rá törő összeurópai hadaktól. Lsd Erről a Pozsonyi csatáról íródott írásainkat.(pl.Amire minden magyarnak büszkének kell lenni:Pozsonyi csata! Július 4.-7.emlékezzünk! tovább>>>)

Később ezer környékén, a magyarság már nem tudott annyira egységes lenni, mint volt Árpád idején. 5 kiskirály uralkodott az ország különböző részein, a központi hatalom meggyengült. István apja, Géza ráadásul szokatlan döntéssel nem a legidősebb fiát, hanem  fiát Koppányt jelölte meg utódjának, hanem Vajk/Istvánt, amiből újabb zűrzavar támadt.

A nyugati katolicizmus és a magyar uralkodók közeledése még Géza fejedelem idején kezdődött. Ő volt az aki a legenda szerint azt monda, hogy elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két Istent szolgáljak, ami nem többisten hitet jelentett, hanem azt, hogy egyszerre tartotta az ősmagyar és a romai katolikus rítusokat is.

Rendhagyó módon kisebbik fiát , Istvánt jelölte ki utódjának,  miközben az ősi  szokás – a levirátus – szerint méltóságát a család legidősebb férfitagja nyerte volna el. Erre az időre meggyengült az árpádi központi hatalom, az országot a hivatalos fejedelemség mellett a gyakorlatban négy másik  fejedelem is uralta, akik nem voltak egységet teremteni.

Koppány, aki ősi jogon, mint legidősebb fiúgyermek vitatta apja döntését: A Balatontól délre ( le egészen a mai Zágrábig) és nyugatra eső területeken uralkodott.
Prokuj gyula: Erdélyi fejedelem . Istvántól függetlenül gyakorolta hatalmát.
Ajtony vezér: Törzsi államot hozott létre az Al-Duna és a Maros köze tájékán Marosvár székhellyel. Istvántól függetlenül gyakorolta hatalmát.
Vata törzsfő : Szállásbirtoka a Kőrösök vidékén volt, Békés központtal. Istvántól függetlenül gyakorolta hatalmát….

Tehát 5 külön álló fejedelemség létezett a Kárpát medencében ami az Árpád -féle nemzeti egységnek csak a halovány emléke.

A 4 régi rendet(?) képviselő fejedelem sem tudott egységet létrehozni egymás között, pedig egy ilyen szövetség Istvánt németestől, Pápai szándékostól együtt lesöpri a térképről és a történelem színpadáról!
Szent Isván tehát ebben a helyzetben (100 évvel a minket kiirtani akaró hadjárat után) mit tehett volna? Vagy ellenáll mindenkinek és elbukik, vagy választja a legkisebb rosszat. Azaz látszólag behódolt a Pápai szándéknak és felvette a Romai katolikus hitet, betagozódott az egyházba  – hogy az ne pusztítsa el a széthúzó nemzetet.
Miért írom, hogy látszólag? Mert sikerült Európában egyedülálló jogokat kiharcolni Istvánnak. Pl. a főpapok kinevezési joga a királynál maradt.
Kötelező lett ugyan misére járni templomba, és látszólag tiltották az ősi tűz körüli rítusokat, azok katolikus keretek között, tovább élhettek.
Bezony tovább.
Példa erre a csángók, vagy a palócok katolikus hitvilága, akik még a XX. század első felében is, furcsa ősi hitből származó szokásokat vittek bele katolikus liturgiákba, vagy éltek meg mellette.

Összefoglalva, István tehát nem volt államalapító, mert azt már Árpád megalapította, de nem is volt ősi magyar hitet, idegen érdekből eltipró gyarmatosító.
Szent. István egy bölcs vezér, mai szóval élve reálpolitikus volt, aki folyatva Árpád művét bevitte a nemzet olyan keretek közé, amely 500 évig naggyá tette a nemzetet, és több mint ezer éve megtartja a Kárpát medencében.


források:  wikipédia, fehersolyom.wordpress.com,/www.rubicon.hu, /www.magyaralmas.hu,

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés