Mindenki okol mindenkit, de legfőképpen mindenki a magyarságot. Elkövettünk hibákat, ez világos. De ezt nem érdemeltük, se mi se az utódállamok népessége. A fától nem látjuk/látják az erdőt. A legközelebb az igazsághoz, minden túlzásukkal együtt a Vesszen Trianonozók állnak. Persze úgy ahogy ezt elképzelik, hogy majd visszakapjuk a területeket, ez nem lehetséges. Egy nagy nemzeti és nemzetiségi kibékülés kellene, a Kárpát medencében. Az kéne, hogy magyar, oláh(román), Rácz(szerb), Tóth(szlovák, ukrán, megértse, hogy nem a magyar az ellenség, és végre egységben. Amíg ezt nem értsük meg, és nem lépünk túl az ellenségeskedésen, addig nem lesz itt boldog, se Oláh, se Tóth, se Rácz, se magyar.