Kína sok beruházást tervez Magyarországon, és aláírtak egy hitelkeret megállapodást is. Ha figyelembe vesszük, hogy a volt Szovjet tagállamokban a magyar konzerv és élelmiszer még mindig fogalom, akkor akár ezekből még a magyar nemzet számára hasznos dolgok is kisülhetnek.

Ha sikerülne a magyar tulajdonú élelmiszer iparnak piacot szerezni a keleti országokban, akkor ezekből középtávon 4-6 éven belül akár még jó dolgok is kisülhetnek.
Tekintsük most át részeletesen az elmúlt két hét ez irányú kevés figyelmet kapott híreit.

Kazah tárgyalások:

Nurszultan Nazarbajev kazah államfő igéret havának (május) 4. napján pénteken Asztanában fogadta a hivatalos látogatáson Kazahsztánban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt– jelentette a Kazakhstan Today internetes hírportál.

A kazah államfői hivatal tájékoztatása szerint a találkozón áttekintették a két ország gazdasági együttműködésvel kapcsolatos lehetőségeket.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a két országnak történelmi és kultúrális kpacsolatai vannak, emellett pedig a Kazah gazdasági csodáról beszélt

"Most, amikor a világ nagy része válságban van, az Önök országa tovább halad előre" - jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Kinai megállapodások:

Orbán Viktor még szelek havának (áprillis) 26. napján csütörtökön Varsóban folytatott kétoldalú megbeszéléseket a Lengyelország-Közép-Európa-Kína Gazdasági Fórumon résztvevő Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel.

A kormányfő elismerte" Magyarország a szükségesnél később, csak a kormányváltás után hajtotta végre a keleti nyitást, amelyet már ellenzékből, Fidesz-elnökként előkészített, mivel enélkül egyetlen ország sem lehet sikeres."

Hozzátette, miniszterelnökként két éve dolgozik azon, hogy pénzügyi kérdésekre, ipari és technológiai együttműködésekre, befektetésekre is kiterjedő, a magyar érdekeket szolgáló mély együttműködést alakítson ki Kínával. "Közel vagyunk ahhoz, hogy begyűjtsük a termést.

Orbán azt mondta, hogy "az idén várnak Pekingbe", ahol ezeket a kérdéseket lezáró megállapodásokat írhatunk alá" – közölte.

A kínai miniszterlenök helyettessel Li Ko-csiang igéret hava (május) másod napján sikerült Budapesten tárgyalni és megállapodást kötni 7 fontos kérdésben.
Ezek közül a legfontosabbak:

• A Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával kapcsolatos nyilatkozatot,

• a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával kapcsolatos valamint ,

• a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos – megállapodás.

• Egyetértési nyilatkozatot írtak alá a kis-és középvállalkozások közötti együttműködés fejlesztésének elősegítéséről is, valamint

• a Vidékfejlesztési Minisztérium és Kínai Mezőgazdasági Minisztérium pedig magyar-kínai tudományos és technológia központ létrehozásáról kötött megállapodást.

Az Országházban Orbán Viktor és a kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Li Ko-csiang jelenlétében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Kínai Fejlesztési Bank alelnöke írta alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Fejlesztési Bank közötti együttműködési megállapodást a bank által biztosított egy milliárd euró értékű fejlesztési hitelkeret tervezett felhasználásáról. Emellett a magyar és a kínai fejlesztési bank is megállapodást kötött a fejlesztési hitelkeret felhasználásának keretfeltételeiről.

Matolcsy György és a Huawei alelnöke aláírta a távközlési hálózati berendezéseket gyártó kínai cég Magyarországon megvalósítandó európai logisztikai központjának létrehozásáról szóló megállapodást is. Mintegy 10 millió euró értékű együttműködési megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium a ZTE vállalattal a kínai telekommunikációs cég által Magyarországon létrehozandó európai, regionális hálózatkezelő központ beruházásáról.

A MÁV és a kínai vasúttársaság szintén együttműködési megállapodást kötött, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Keleti pályaudvarral összekötő gyorsvasút-beruházás elősegítéséről.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a megállapodások tartalmának ismertetése előtt elmondta, hogy Li Ko-csiang előzőleg hivatalos tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Az 57. évében járó Li Ko-csiang a jelenlegi kínai politikai csúcsvezetés hetedik embere, és várhatóan a következő év tavaszától ő lesz az ázsiai ország miniszterelnöke. Magyarország és Kína tavaly júniusban, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő kétnapos budapesti látogatásán kötött megállapodást egyebek mellett arról, hogy a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására.

Gyűjtőportálunk megjegyzése. A híreket ne vegyük készpénznek. Maradjunk annyiban, hogy bízhatóak.Magyar nép egy részének gyökerei keletre nyúlnak. A puding próbája azonban az evés. A beteges hazudozó politikai elitünk mindent mondott már és mindent ígért aminek aztán az ellenkezője lett az igaz.

Ha a gazdasági együttműködés kölcsönös lesz, és a valóban magyar tulajdonú élelmiszeripar előtt megnyílnak végre a keleti piacok, és csökken Magyarország egyoldalú Euroatlanti függése, akkor akár még jól is kijöhetünk belőle, de mint jeleztük, biztosat.csak 4-6 év múlva tudunk mondani.

Mti, echo tv, metropol és msn.mainap.hu nyomán