|
Óévbúcsúzató népszokások!
2011.12.31. 16:40
Elődeink , a pásztornépekhez hasonlóan, az évszakok váltását ülték meg, a középkori Európában fokozatosan elterjedt a tél közepére eső, karácsonyi, újévi évkezdés, a napév adta időszámítással. Az óév utolsó napja a hatodik századi Szent Szilveszter pápa napja, ami az újév vigíliája.
Annak érdekében, hogy a következő év egészséget, bőséget, szerencsét hozzon, változatos szilveszteri népszokás alakult ki a Kárpát-medencében is. Jó néhány szokás él a mai napig, sokszor mégsem vagyunk tisztában vele, hogy melyik mit jelent pontosan, illetve miért is tesszük. Sokminden azonban feledésbe merült, és - jobb esetben - csak a néprajzi könyvek őrzik ezeket.Írja a szavakkal.hupont.hu
A Regölés (dec. 26.), ez egy télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés, melynek során a gyermeke, a legények vagy felnőtt férfiak házról-házra mentek bőséget, boldogságot kívánni a következő évre.
Erről a szokásról egy videó:https://www.youtube.com/watch?v=HJsYL_QNsQU
A Hejgetés (dec. 31.)Célja az új esztendőben a gabona, a kenyér biztosítása.
Moldvai csángók tartják még ezt a szokást. Résztvevõi legények, elsõsorban lányos házakat keresnek fel fel. A mondókát mondtak, közbe ostorok csattogtattak, harangszó, furulyáztak, doboltak és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja szolt. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétõl a kenyér elkészültéig.
Aprószentek napja vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek és szépek legyenek. Ezt követ a legényavatás (Győr-Sopron megye), melyen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás egy hosszú beszédből, borral leöntésből és kiadós ivászatból áll, mely után elviszik az újdonsült legényeket látogatóba egy-egy lányos házhoz.
Újév napja (jan. 1.) az évkezdés a napév szerinti időszámítással honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. A hozzá kötődő szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett munkák, cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni.
Szokás volt ilyenkor még a kezdetvarázslás és kezdetjóslás. Ezek azt állították, hogy amit először teszünk, azt folytatjuk egész évben, ezért nem volt szabad semmit kidobni vagy eladni és bontómunkát végezni, mosni, vasalni, stb.
Ez egyébként gonoszjáró napnak számított, csak úgy, mint minden negyedévkezdő nap. Ezért ilyenkor zajt csaptak, énekeltek és végigjárták az ismerősöket, hogy evés-ívás közben elmondhassák jókívánságaikat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
