Az előző cikkben leírt módszer lényege, hogy az utas mobiltelefonja segítségével, érintés nélkül fizethet jegyéért. Az érzékelőket a jegykiadó automatákba szerelték, az érintésnélküli fizetés pedig a Google Wallet, azaz Google pénztárca alkalmazás segítségével történik. Az új technológia bevezetése az eljövendő készpénznélküli társadalom előfutára, aminek vezető szerepe lesz a szemünk előtt kialakuló totalitárius rendőrállamában.

Sajnos a rendőrállam és készpénznélküli mátrix egy lépéssel túlhaladta már az okostelefonok és egyéb hasonló eszközök fizetésre történő használatát, ami egyébként modern kultúránk elfogadott részévé vált, a legtöbb ember meg sem kérdőjelezi ezek szükségességét, illetve eszébe sem jut, hogy mögöttes szándékot lásson bennük.

A Technology Review-ban megjelent cikkből megtudhatjuk, hogy a legtöbb nagyvállalat meg sem várja a digitális pénztárca elterjedését. Már most egy olyan új rendszer kifejlesztésén és finomításán dolgoznak, amihez mobiltelefon sem kell, a felhasználónak csupán tenyerét kell elhúznia a digitális leolvasó előtt a személyazonosításhoz, fizetéshez vagy hozzáféréshez.

A Near Field Communication, vagy kis hatótávolságú kommunikáció (NFC) a vártnál lassabb ütemben terjed Amerikában, mint mondjuk Ázsia egyes országaiban, biztosak lehetünk benne, hogy a kényelem-bolond amerikaiak ezrével ölelik majd keblükre az új rendszert, amint annak marketingje magasabb sebességbe kapcsol.

A PalmSecure névre keresztelt új rendszernél a felhasználónak nem kell semmilyen új eszközt, telefont vagy szoftvert beszereznie. A tenyerünkön kívül semmi egyéb nem szükséges hozzá. Elhúzzuk kezünket a leolvasó előtt, ami az infra-közeli fény segítségével felismeri a tenyerünkben futó erek egyedi mintázatát.

Természetesen már jó előre sejteni lehetett a biometrikus azonosítók térnyerését, hiszen a kényelmet és biztonságot hangsúlyozó propaganda könnyen eladhatóvá teszi, így a legtöbb ember nem foglalkozik, illetve nem akar foglalkozni a technológiában rejlő veszélyekkel. Biztosak lehetünk benne, hogy a biometrikus leolvasáson alapuló technológiák a digitális fizetőeszközöknél jóval gyorsabb ütemben terjednek majd el.

Az Egyesült Államokban már gőzerővel folyik a rendszer telepítése.

A New Yorki Egyetem Langone Egészségügyi Központjának több intézményében használják már a Fujitsu által gyártott modellt, a betegek nagyobb kényelme és a gyorsabb adatfeldolgozás érdekében (a marketing ajándék, ami mindig csak ad).

Ahogy Jonathan Allen írja a Reuters-ben:

    Új betegeknek nem több mint egy percre van szükség a regisztrációhoz, a leolvasás pedig egy másodpercig tart csupán.

    „Nem kell mást tennünk, mint megkérdezni a beteget, hogy megváltozott-e a biztosítása és még kérdőív kitöltésére sincs szükség,” mondja Bernard Birnbaum, az egészségügyi központ igazgató-helyettese.

Egyelőre a program választható, de Birnbaum szerint eddig a betegek mindössze 1%-a tiltakozott ellene. Sajnos 2011-ben ezen nem lehet csodálkozni.

A társadalom szorosabb felügyeletére irányuló minden újabb kezdeményt önkéntes alapon vezetnek be először, később azonban, ahogy egyre többen kezdik használni, az ellenzőknek egyre nehezebbé válik kimaradni belőle, míg végül a visszautasítás lehetőse teljesen meg nem szűnik.

Bár az új rendszer kiépítése a New Yorki Egyetem intézményeiben sok figyelmet kapott a médiától, ne felejtsük el, hogy ez nem az egyetlen létesítmény együttes, ahol a technológiát bevezették már. Számos más kórház alkalmazza már az azonosításnak ezt a formáját az Egyesült Államokban és egyre többen csatlakoznak a rendszerhez.

Számos iskola is bevezette már a Fujitsu által kifejlesztett technológiát. A floridai Pinellas megyei iskolakerület például a felesleges papírmunka és a személyazonosság lopás veszélyére hivatkozta telepítette.

Az új rendszer a diákok tenyerének leolvasása után automatikusan levonja az ebéd árát az adott diák számlájáról vagy regisztrálja az ebédnél való megjelenést. Sokan nem tudják, hogy a biometrikus azonosítás egyáltalán nem új ezekben az oktatási intézményekben, csupán eddig nem a tenyér, hanem a mutatóujj erezetét olvasta le a több éve használatban lévő szkenner.

A rendszer kórházakban és iskolákban történő fokozatos bevezetésével hozzászoktatják a társadalmat a biometrikus személyazonosítás elfogadásához. Ez főleg az iskolák esetében igaz, hiszen, ha a gyerekek már az általános iskolák legalapvetőbb szolgáltatásainak igénybevételénél is ezt a módszert kénytelenek használni, az állandó azonosítás életük elfogadott részévé válik és sem nekik, sem az őket követő generációknak nem fog eszébe jutni, hogy megkérdőjelezzék annak szükségességét és csendesen beolvadnak a köréjük épített mátrixba.

A fiatal generáció nemcsak megszokja az új technológiát, hanem előbb utóbb határozottan követelni fogja a gyors áthaladás és megszokott kényelem nevében.

Elég elolvasni Christopher Murphy áradozó cikkét a Technology Review-ban:

    Amennyiben a technológia lassú bevezetése kínál számunkra bármi tanulságot, az az lehet, hogy a régi fizetési rendszerek monopóliumát rendkívül nehéz megtörni, különösen, ha a kereskedőnek kell állni a telepítés költségeit. A biometrikus azonosítás azonban egy olyan egyedi rendszer, ami kellően indokolttá teszi az extra kiadásokat. Aki szerint a mobiltelefonos érintésnélküli fizetés kényelmes megoldás és inkább vásárol annál a kereskedőnél, akinél már bevezetésre került ez a rendszer, képzeljük csak el mennyivel egyszerűbb, ha az embernek nem kell mást tenni, mint felemelni a kézét?

Amennyiben ezt komolyan gondolják, talán itt az idő, hogy azok, akik ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve, hangosabban hallassák a hangjukat.