|
Orbánféle szabadságharcnak vége?
2011.12.11. 10:51
A most utóközölt kitűnő cikk eredetileg a XVI. kerületben megjelenő Civil Fórum 2011, november 22-i számában jelent meg.
Az elmúlt másfél év kormányzati politikája a múlt héten kártyavárként omlott össze és vált most már sokak számára is hiteltelenné. Ez nagyon rossz hír ennek az országnak. Mert lehet nem szeretni Orbán Viktort, lehet bírálni a narancsos kormányzatot, de azért az nem kétséges, hogyha a regnáló kormány politikája sikertelen, az nem csak az ő bukásuk, hanem az egész országé is. Megint elment az életünkből másfél év a semmire. Megint kidobtunk az ablakon 18 hónapnyi időt, energiát és megannyi szenvedést. És megint ott tartunk, ahonnan az elvtársak elzavarása után elindultunk. Persze Matolcsy úr és a narancsos propaganda gépezet próbálja úgy beállítani az IMF el való újbóli tárgyalást, hogy az, nekünk jó lesz.
Álszent szöveg. Mert a fájdalmas igazság az, hogy a globalisták megint győztek, és simán megbuktatták a külön utas politikát. A következő IMF hitel ugyanis, valószínűleg véglegesíti a magyar társadalom nagy többsége számára az adósrabszolga szerepet.
Antalltól kezdve Orbánig mindegyik kormány kijelentette, hogy az adósságot vissza kell fizetni, de egyik sem kezdeményezte a részbeni elengedést és átütemezést. Minden közgazdász tudja, hogy ilyen uzsora kamatokkal a visszafizetés lehetetlen. 1973-ban az ország felvett 1 milliárd dollárt, amire 1989-ig kifizettünk 11 milliárdot és mégis maradt 22 milliárd adósságunk. Az elmúlt 20 évben felvettünk 50 milliárd dollárt, kamatra fizettünk 150 milliárdot és mégis van 135 milliárd dollár adósságunk, és közben a nemzeti vagyon nagy része is eltűnt. Nincsen magyar ipar, a mezőgazdaságot az EU fojtogatja, romokban az egészségügy, az oktatás és veszélyben a nyugdíjrendszer. Még mindig nincs törvény a magyar föld védelmében! Rendszerváltozás = Magyarország kirablásával?
.
A világ újrafelosztása folyik, ahol nincs helye mellékutaknak, nemzeti alternatíváknak. Aki nem áll be a sorba azt bedarálják, és már az sem érdekli őket, hogy legalább a látszatot fenntartsák. Görögországban és Olaszországban mindenféle választások nélkül a saját embereiket ültették a kormányrudakhoz, a kissé renitens országokat pedig egyszerűen pénzügyi spekulációval megfojtják. Az EU fütyül a nemzeti érdekekre.
Ez viszont nem adhat felmentést se az előző kormányoknak, se a mostaninak, hiszen mindegyik alaposan sáros abban, hogy ide jutottunk. A környező országok közül mi léptünk be a legrosszabb feltételekkel az EU-ba. Előre látható volt, hogy eszköztelenül minden külön utas politika eleve bukásra van ítélve. A legfontosabb eszköz a Magyar Nemzeti Bank sincsen a kormány kezében, így pedig porhintés bármiféle szabadságharcról beszélni. Az MNB kulcsszerepéről sajnos csak nagyon kevesen beszélnek:
Addig, míg az un. Magyar Nemzeti Bank független a magyar kormánytól és parlamenttől, addig minden próbálkozás kudarcra van ítélve. Az MNB ugyanis kizárólag a magánkézben (Rockefeller, Soros) lévő Európai Központi Bank utasításait hajthatja végre.
Ha az ország költségvetése hiányt mutat, logikusan a jegybanknak kéne pénzt kibocsátani a hiány fedezésére. De mivel az úgynevezett „Nemzeti Bankunk” nem bocsáthat ki pénzt, ezért a hiányt kölcsönnel kell fedezni. A kölcsön pénz is inflációt okoz, de ez után még kamatot is kell fizetni. „Milyen jó” hogy az előző Orbán kormány lemondott az MNB hazai felügyeletéről mivel azt bevitte a Központi Bankok Európai Rendszerébe.
Orbánék tehát hiába csökkentették az államadósságot, az MNB,- gazdája nyomására -leértékelte a forintot, és máris több lett az államadósságunk, mint a kormányváltáskor. Azt a Lisszaboni Szerződést pedig, mellyel maradék függetlenségünket is elvesztettük, a Gyurcsány kormány a Fidesz támogatásával írta alá. Akkor miféle szabadságharccal etettek eddig minket?.
Mi Pártfüggetlen civilek már régen nem bízunk egyik kormányban sem, mert egyértelmű, hogy az eddig kormányon lévő összes pártot a globális pénztőke tartja a markában. (Persze nem a naiv kis pártagokról van szó. A jövőben bízó és tájékozatlan embereket könnyű megvezetni.)
Abban azonban reménykedtünk, hogy Orbán Viktor ekkora többséggel meg meri tenni azt, amire annak idején Antall József nem vállalkozott. Vagyis a nyilvánosság előtt elmondja az ország valódi helyzetét, és egy valódi szabadságharchoz (nem fegyveres) kéri a nemzet segítségét és támogatását. Úgy ahogy Island tette.
A 2008-as gazdasági válság elején, Izland csődbe ment. Ezért előrehozott választáson megbuktatták a neoliberális kormányt. Az új kormánykoalíció is engedett a bankvilág követelésének, hogy Izland fizessen vissza3.5 milliárd eurót. Ehhez az kellett volna, hogy minden egyes izlandi állampolgár, 15 éven át havi 100 eurót fizessen, 5.5%-os kamatra. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Össznépi összefogás hatására az államfő nem volt hajlandó aláírni a törvényt, és népszavazást írt ki. A bankárok adósságait Island népe nem vállalhatta magára, így a népszavazáson az emberek 93%-a az adósság visszafizetése ellen voksolt. Az IMF azonnal befagyasztotta a hitelt, de a forradalmat (bár a TV-ben nem mutatták), nem lehetett megfélemlíteni.
Az IMF jóslataival ellentétben az izlandiak visszanyerték önrendelkezésüket, a bűnösöket bíróság elé állították és szépen kilábalnak a pénzügyi összeomlásból.
A kormány eddigi politikája tehát ellentétben áll ígéreteivel, amit még kiváló kommunikációval próbál ellensúlyozni. Miközben szavakban támadja a bankokat, és nemzeti érdekeket hangoztat, addig a valóságban minden ágazatból jóval többet von el, mint amit az előző kormányzat vizitdíj, vagy a tandíj formában vont volna el. Kénytelen, mert már az elején az alapvető lépéseket elmulasztotta (MNB visszaszerzése), vagy rosszat lépett (egykulcsos szja, ami csak a gazdagoknak jó, de annak terheit, a megszorításokat mindenki viseli).
A szinte egyetlen alternatíva az islandi példa lehet. Ezért legfontosabb a pártoktól független, civil közösségek építése, és a hiteles tájékozódás. A lényeg az, hogy ne hagyjuk „magunkat vezettetni szembekötve vakon, elfajult testvéreinktől csinált ál-utakon.”
Hargitai István
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
