Moldvai csángók
Eredetükről, nem sokat tudni, mint a legtöbb magyar vérsgét még örző népcsoprtról.

A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották, akik mellé a  a 12–13. században erdélyi és Felső-Tisza-vidéki magyarokat telepítettek. De akadnak olyan vélemények is, hogy ez csak a honfoglalás mitosz féligazsága, és valójában a csángók is az a mindíg itt élő őstelepes néphez tartoznak. Mi ezen utóbbi véleményt fogadjuk el.
Ami bizonyos, hogy Árpádék idejétől itt ének és védik a határt  A 15–17. század között magyar husziták és erdélyi menekültek csoportjai érkeztek az ezeréves határt védő nemzetséghez, vagy nemzetrészhez. Az 1764-es madéfalvi veszedelem után pedig  székely népesség os telepedett be, amikor a hadkötelesség elől menekülő székelyek a hegyeken túlra menekültek az osztrák hadsereg elől elrejtőzve.
Moldvai csángók
A Kárpátokon túl Moldva tartományban élnek,
A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede.

nyelvük:
A moldvai csángók egy kisebb része, az északi csángók a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely sok vonásában a középkori magyar nyelvet őrzi. Számos olyan régi szavuk van, amely a mai magyar nyelvből már eltűnt (filjesz, ahét, bücsü, csúkmony, eszüdni, jü, külpis stb.), ezenkívül  román jövevényszót is használnak. Ma ez a magyar nyelv egyetlen önálló regionális dialektusa (vagyis nem csupán a magyar nyelvjárások egyike, hanem az irodalmi nyelvtől erősen különböző nyelvváltozat). Beszédük nehezen érthető más magyarok számára.
A moldvai csángók nagyobb része a székely nyelvjárásokhoz hasonló nyelvváltozatot használ, csak több benne a régies szó és nyelvi forma, illetve a román kölcsönzés, mint a mai székelyek nyelvében.
Csoportjaik:

• Északi csángók:
  Románvásár (Roman) közelében élnek. Főbb településeik: Szabófalva, Kelgyest, Újfalu, Jugán, Tamásfalva, Dzsidafalva. A legrégebbi csoportot képviselik, akik máig megőrizték középkori dialektusukat. Létszámuk kb. 10-15 000 fő.

• Déli csángók és „székelyes csángók”
  Bákó (Bacau) és Vráncsa (Vrancea) megyékben laknak, az Aranyos-Besztercébe futó Tatros, Uz, Szalonc, Ojtoz és Tázló patakok völgyében, valamint a Szeret folyó torkolatvidékén. A magyar anyanyelvű moldvai katolikusok mintegy 80%-a ehhez a csoporthoz tartozik.

Gyimesi csángók
A gyimesi csángók Moldva és Erdély határán, a Tatros folyó forrásvidékén élnek. Őseik a 17–18. században csíki székely és moldvai magyar falvakból vándorolhattak ki. Fő foglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés.

Településeik:

• Gyimesfelsőlok
• Gyimesközéplok
• Gyimesbükk
• Magyarcsügés
• Kostelek
• Egerszék és lefelé az Úz- völgye, valamint tőle északra a Csobányos- völgye
• Háromkút

Barcasági csángók
A barcasági csángók székely eredetű népcsoport akik a Barcaság délkeleti részén, Brassó közelében laknak. Magukat magyaroknak mondják, a szomszédos székelyek hívják őket csángóknak. Nyelvük nagyjából megegyezik a székelyekével. A Négyfaluban és a Háromfaluban lakó fő csoportjukat hétfalusi csángóknak nevezik. Szász hatásra az evangélikus felekezet tagjai lettek.
Településeik:

• Apáca
• Barcaújfalu
• Halmágy
• Krizba
• Négyfalu: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu
• Háromfalu: Tatrang, Zajzon és Pürkerec

A hegyekbe, a világtól kissé elzárva belterjesen életek, ezért nyelvük mellett a kultúrájukban is egy ősibb szinten maradtak. A néprajzosok szerint a 14.-16. századi magyar kultúrát őrizhetik. Ruháik meglepően színesek, és a Kárpát meednece többi részéhez képest jobban őrizik, és élik meg a magyar hagyományokat.
A XX. század második felében kialakult magyar táncházmozgalom, hagyományőrzésük, és alapesetben egyszerű körtáncaik miatt, nagy előszeretettel nyúlt vissza táncaikhoz és zenéjükhöz, ezért mára a csángó táncokat és zenét, viszonylag sokan ismerik a lakhelyükön túl  is.

 A vallásuk romai katolikus maradt, egy román Ortodox környezetben. Szegények, ugyanakkor megőrizték a magyarságra sokáig jellemző  sokgyerekes családmodellt és szegényen is boldogok tudnak lenni,bizonyítván azt, hogy nem a pénz boldogít!

A mai helyzetük felemás.Akadnak köztük olyanok akik nem is beszélnek magyarul, de mégis magyarnak tartják magukat, mások pedig, magyarul beszélnek ugyan, de románnak mondják maguk. A rádiójukba folyton mondják, hogy ők romai katolikusok, amit egyesek úgy értenek, hogy román katolikusok.
Manapság több szervezet alapítvány is küzd a csángó magyarok megmaradásáért, akiket Európa legveszélyeztetettebb kisebbségeként tartanak számon, mégse tesz semmit értük az Europai integráció, ahogy azt a magyarok esetében már megszokhattuk Európától! Az anyaországból indulnak programok, amik keretén belül,pl. nyári szünetekben tanárok járnak ki magyar nyelvet és történelmet tanítani.

Felfogásukra, nagyon jellemző egy youtubos hozzászólás, aminek a lényege az, hogy népek,urak jöttek mentek, de ők a csángók  mindig maradtak.
A csángó himnuszba benne van, hogy "mert mi is magyarok vagyunk".
Tekintsünk, hát rájuk mi is így.