A középkorból legtöbb esetben itt a Kárpát medencében templomok régi faliról az újabb vakolatok alól kerülnek elő rovás felíratok és sírfeliratok, de akadnak, egy egy rövid üzenetet,idézetet vagy az adott freskó készítőjének nevét, készítésének idejét tartalmazzák. Miután feledésbe ,merült, ezért a különféle változatok között akadnak különbségek. Mára Magyarországon kialakult egyfajta egységes elfogadott ábc, az ún. Forrai Sándor-féle, ami a képeken látható.

Összességébe kijelenthető, hogy a rovás az ősmagyarok latin betűs írása előtti írásról van szó,amire ugyanúgy büszkének kell lenni, mint ahogy azok a kínaiak, görögök vagy zsidók az ő ősi írásukra.