Az igazi boldogság adni!
2011.06.17. 09:30

Ma amikor Magyarország, és tulajdonképpen az egész nyugatinak nevezhető társadalom bajba van, akkor sokkal nagyobb szüksége lenne az embereknek a szeretetre, mint a boldogság egyetlen igazi forrására.
Gazdasági válságok, mellett, egy szűk -sokak által tévesen a zsidókkal azonosított- csoport, mindent elsöprő, kielégíthetetlen hatalom és pénzvágya jellemzi az úgynevezett nyugati társadalmakat. Beszélhetünk itt a gazdasági bajokról, de tulajdonképpen azok is csak következmények. A fő probléma, hogy elfelejtettünk szeretni, kapni is, de legfőképpen adni. Azt az űrt, amit az Istenhit és a szeret hiánya okoz azt próbálják az emberek, a pénzzel és az azon vett testi örömökkel kielégíteni, ami egy véget nem érő örök boldogságkereséshez vezet, amikor a boldogság mindig ott van az ember szeme előtt, de sose éri el.
Gondoljanak bele: a sok pénznél is van több, a jó autónál is van, a nagy lakásnál is van nagyobb stb. Ideig óráig kielégítőnek tűnik, az öröm, amit a pénz és a testi örömök okoznak, de hosszú távon nem. Egy új kocsi után pár nappal héttel hónappal, már újabbat akar az ember, és ez így megy a végtelenségig. Ellenben a szeret, annak az öröme, ha másoknak adunk, ha másokat szeretünk, az betölti a szívünk, és az kielégít. Arra öreg korunkba is emlékezhetünk, az öreg korunkba is örömet okoz.
Láttam egyszer egy filmet. Egy meglepően jó filmet a szeretetről.
Egy hölgyről szól, aki egy szeretre épülő életet élt egy kersztény közösségben. A hölgy sok mindenen kersztül ment. Első nagy szeremét elvitték a háborúba, mire előkerült, már annak a tudatában, hogy jegyese meghalt a fronton, egy másik férfi felesége lett. Segített mindenkin, eltemette férjét, és amikor idősebb korába kétségek gyötörték, hogy megérte e az életét így élni, akkor sok éves jubileuma alkalmából, a közösség szervezett neki, egy ünnepséget, amin összegyűjtöttek azok közül egy pár embert akin élete során segített.
Ott volt a pappá lett első szerelme is, akivel táncolt. Ekkor döbbent rá a hölgy, hogy milyen jó is volt az élete, mennyi minden jót tett, és az arcára kiült a boldogság.
És ez az életben is így van. Aki szeret, aki ad, aki segít másokon önzetlenül, annak a lelkében keletkezik, egy jóleső érzés, ami kielégíti egész életébe.
Nem véletlenül mondta az Jézust, hogy új törvényt adok nektek. Szeressétek egymást, úgy ahogy én szerettelek titeket.
Ha ön is úgy érzi, hogy hiányzik valami az életéből, akkor ne kezdjen elsőre okolni semmit és senkit, ne elégedetlenkedjen, ne az anyagi helyzetébe keresse a hibát, hanem forduljon a pénztől és a testi örömöktől a szeret felé, és megérti, hogy mitől lesz egy ember, teljesen és véglegesen boldog.
|