Mindenki tiltakozik, tüntet, sztrájkkal fenyegetőzik a rendvédelmiektől a közlekedési dolgozókon keresztül a  tanárokig. Közben a  szakszervezetek forgalmat lassítanak. Miért is? Mi az ami felháborította a vezetőket,mi a dolgok valódi mozgatórúgója? Nem az átlagbér csökkentése, nem is az, hogy elmaradoznak a számonkérések. Az nem érdekli őket. A hatalmukat féltik. A bukott Mszp közeliek és a neoliberálisok próbálják magukat újraértelmezni. Még a korkedvezményes nyugdíjak elvételének lehetősége is csak ürügy, pedig az se a fő probléma. Az csak az van előtérbe nyomva, mert az sokakat érint, egyéni dolog, és így tömegeket lehet utcára vinni.
A többnyire, balliberális bolsevista gyökerű szakszervezetek ezért most teret engednek a tiltakozásoknak, és egyben meglovagolják és kordában tartják azokat. Hasonló ez ahhoz ami 2006 és 2001 között történt, csak akkor a Fidesz volt az Mszp szerepében. A forgatókönyv ugyanaz, csak a szerepek cserélődtek fel. A tiltakozókból lettek a megvalósítók, a megvalósítókból meg a titkozók. Így a Kossuth téri politikai látványszínház előadása, a nép megvezetése érdekében  folytatódik.
 Joggal merül fel a kérdés, ugyanis, ha ez nem így lenne, akkor hol voltak ezek a szakszervezeti vezetők 2005 és 2010 között? Amikor Gyurcsány akart a mostanihoz hasonló átalakításokat (akkor reformoknak nevezték) megvalósítani. Akkor a szakszervezetek sehol se voltak. Akkor egyedül a Liga szakszervezet próbálkozott, de egyedül maradtak, nem volt elég súlyuk.
Ha az ő kutyájuk kölke akar megvalósítani valamit, akkor az jó, ha másé ugyanazt akkor nem?
Kérem ezek a szakszervezeti és mindenféle vezetők, most se a népért, az emberekért tiltakoznak, hanem a hatalmukat féltik, és kordában akarják tartani az elégedetlenséget, nehogy abból valami olyan új civil erő nőhessen ki, amely valóban az emberekért és a népért,nemzetért akar cselekedni, kiállni.
 Bár szerkesztőségünknél jobban nem sokan szeretnék az Orbán kormányt megbukva látni, de ezen most alakuló mindenféle megmozdulásokhoz, ne csatlakozzanak, mert itt nincs másról szó, mint színjátékról. Ezért most azt ajánljuk, hogy a különféle sztrájkokhoz, megmozdulásokhoz, ne csatlakozzanak, mert az nem rollunk szól, nem értünk, magyar bérből fizetésből élőkért csinálják, hanem a megvezetésünk érdekében.