Trianonhoz vezető út, hazai előzmények!
2011.06.03. 05:08
Trianon előzményei messzire nyúlnak és bonyolult kérdéskőrt jelentenek!
A tatár és a török (egyébként hun szkíta eredetű ezáltal testvérnépnek tekinthető) birodalmak elleni harc megtizedelte a magyar lakosságot. Az akkori időben teljesen érthető volt, az ellenük való harc, hiszen meg akartak minket hódítani. Ezen harcok megtizedelték a magyarság lélekszámát. Egyes felmérések szerint a török kivonulása idején a magyarság lélekszáma a Kárpát medencében 20%körüli volt. A későbbi 400éves Habsburg megszállás se tett jót a nemzet életerejének. Betelepítettek németeket, és Erdélybe pedig az Oláhok kezdetek betelepülni, mert olcsóbb munkaerő voltak, mint a magyar parasztság.
Az ezernyolcszázas években a reformkor idején például Pesten a magyarul beszélők aránya alig 20-30%volt. Erre mondta Kossuth Lajos, hogy Magyarországon magyarosítani kell az embereket. Ez volt az a pont, amire hivatkozva, ellenünk lehetett hangolni a nemzetiségeket. 49.-be készült, ugyan egy nemzetiségi törvény, de az már későn történt. 49 után se minden magyar nyugodott bele a Habsburg megszállásba, és a Rozsa Sándor féle betyáros ellenállás és a Labanctól nem vásárolj jelszó hatására sikerült megtörni a megszállást, és jött a kiegyezés, aminek hatására kénytelen volt kiegyezni a magyarsággal a birodalom, és jött a Monarchia. Sajnos Deákék nem jó, hosszú távon elhibázottnak bizonyult alkut kötöttek,aminek értelmében nem volt önálló külügyünk, és katonaságunk se, amit végzetesnek bizonyult. A Habsburgok, ellopták múltunk, kitalálták a valódi hun-szkíta eredetünk helyett a Finnugor elméletet származásunkra, és a felszabadított, de föld nélküli egykori jobbágyok tömegét, se emelték fel, így egy hatalmas ellenetét alakult ki a nyomorgó tömegek és a gazdagok között. Budapest ugyan fejlődésnek indult, és a mai belváros, amire méltán vagyunk büszkék ekkor alakult ki, de az emberek nyomorogtak, és az Oroszországból menekülő üldözött zsidók is rátelepedtek a magyarságra. Az addig is már hosszabb ideje köztünk élő zsidókkal viszont nem volt baj, jól elvoltunk. Egy részük harcolt is a magyarság mellett például ezernyolcszáznegyvennyolc-negyvenkilences szabadságharcunkban.
Ebben a helyzetben érte a magyarságot a vesztes világháború, amibe a lakosság nagy része nem akart beszállni, csak muszáj volt, mert belekényszerítettek minket.
Ekkor jött Károlyi s az elhibázott békepártiság, amely az utolsó löketett adta meg a magyarságnak. Ellenséges, ellenünk hangolt nemzetségekkel voltunk körbevéve, vesztes háború után, hadsereg nélkül, mert Károlyi nem akart katonát látni, és leszerelte a katonaságot. Egy lelkileg és testileg megtört, és ráadásul fegyvertelen magyar nemzet nézett szembe a tanácsköztársaságnak nevezett Kun Béla féle szovjet típusú kommunista terrorral. Mi tehát belső és külső ellenségekkel is körbe voltunk véve, akkor amikor védeni kellett volna a nemzetet. A törökök hasonló helyzetben voltak, csak ők fegyvert fogtak, és ezáltal meg tudták védeni azt ami az övék. Ezzel szemben a magyarság ekkora olyan állapotba volt, hogy a június 4.-ei 16.32 perckor bekövetkezett döntést meghalva, csak sírni tudtak.
Pedig az idő bebizonyította, hogy ahol akadtak lelkileg még meg nem tört emberek, akik harcoltak, ott el lehetett érni módosítást. Sopron és környékén, a Rongyos Gárdának nevezett ellenállás érte el a népszavazást és ezáltal azt, hogy a környék a Magyar Királyság része maradt, német lakosságú többség hatására.
Képzeljük el, mi történhetett volna, ha Károlyi nem szereli le a hadsereget, ha Deákék, nem egyeznek ki elvtelenül, vagy ha Kossuth ügyesebb nemzetiségi politikával, nem haragítja a magyarságra a kisebbségeinket...
Mindegy ez már történelem. Azért fontos azonban ezen dolgok megértése, hogy még egyszer ne kövesük el ugyanezen hibákat.
Elhibázott akkor már közel 100 év politikája vezetett oda, hogy egy testileg és lelkileg megtört és meggyötört magyarsággal, gyakorlatilag azt csináltak amit akartak. A területeink 2/3át elvehették, és mi hagytuk, nem álltunk ellent. Így köszöntött ránk, Trianon, ránk és az egész Kárpát medencére végzetesnek bizonyult döntése június 4.-én
|