A Mátyás idején függetlenné vált és gazdag vidéket a történelem viharai nem kímélték. A több száz éves Habsburg megszállás és a A Mohácsnál kihalt, magyar nemesi családokat szerepét ezen a környéken is átvevő kegyetlenebb, leginkább idegen gyökerű, vagy legalábbis a magyarság helyett a megszálló Habsburgokhoz hű földesurak megették hatásukat , és így a Mátyás idejei gazdagság a termékeny talaj ellenére is odalett. Mondhatni, a föld nélküli zsellérek, nyomorogtak, eljártak napszámba, vagy egész évre az alföldre summásnak. Helybe nehéz volt megcsinálni szerencsét, de azért a két világháború között néhány parasztembernek sikerült. Érdekesség, hogy egyes zsidó családok be tudtak tagozódni a közösségekbe.

A legnormálisabb, és legkevesebbé kegyetlen gazdag család Mezőkövesden bezony egy zsidó család volt. Míg az idegen kiszolgáló magyar nemesség kihasználta a parasztot, és az se érdekelte őket, ha éhen döglik, addig ők segítettek. Vagyis igaz magyar hazafikká tudtak válni a zsidók is ezen a környéken.

Ebből adódik, hogy a matyókat elkerülték a XIX. Század nemzetiségi viharai, és a környéken békében éltek egymás mellett még a XX. században is közösséget alkotva a magyar matyók, a németek, és az egy két zsidó és cigány család, mutatva, hogy milyen lehetett a többnemzetiségű magyar királyság a hőskorban. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a Matyók nem törtek meg. Tisztességben éltek haltak, dolgos munkával eltöltve életük. Az udvarok tiszták voltak, a házak, ha szegényesek is, de takarosak. Nem igaz tehát, az amivel a a mai cigánytelepek mocskosságát védik manapság, hogy a szegénység, és a nyomor következménye.

A matyók a magyar, népcsoportok közül közül, az egyik legtovább őrizték tehát népi kultúrájuk, sajátos világuk. Vallásuk is római katólikus maradt, ami egy élő hit volt, nemcsak vasárnapi misére járásból állt.

Földművesek voltak, leginkább abból éltek jövedelemkiegészítésként

alakulhatott ki a ma már hungarikumnak számító matyó szabás varrás.

Nagy volt a szegénység, a XX. Században is.

Elég sok volt a föld nélküli zsellér, de éhen senki se halt, és tisztességben szeretetben élek.

A második világháborúig szinte teljesen úgy életek, ahogy őseik. Vasárnap és ünnepnapokon népviseletbe öltöztek a fiatalok és idősek is, és úgy mentek a templomba. Megvolt, hogy kinek mikor mit lehetett felvenni. Megvolt, hogy mit hordhat egy eladófélben lévő lány, egy menyasszony, egy házas, egy gyerekes, egy agymama, egy özvegy stb. A fiatalok bálba ismerkedtek, a menyasszony, matyó menyecske volt, a leánykérés, pedig hagyományos módon ment végbe, a szülök közötti összeülések, és a leánykérés hagyományos szabályai szerint.

A házaik is hagyományos parasztházak voltak, vályogból döngölt föld padlóval szalmatetővel. Egy két szalmatetős házat, még a XX. század végén is lehetett látni a városban, olyat amilyet használtak is. Mára már ez a múlt, de a régi vályogházak egy része még áll, és akad a városnak egy hagyományos része.

Matyóföldön bezony, még a XX. század idején is életek az olyan szabályok, hogy ellenkező neműek, ha nem házastársak, vagy közeli rokon , nem tartózkodhattak a házban. Teszem azt, ha egy férfi a gazduramat kereste, de az nem volt otthon, csak a ház asszonya,lánya, akkor a férfi nem ment be a házba a menyecskével, lánnyal,mert az nem illik. És ez fordítva is igaz. És ezek nemcsak papíron létező szabályok voltak, hanem valóban betartották őket.

A gazdák nagyságát az mutatta, hogy az udvaron aratáskor, milyen magasra rakták a gabonát, vagy a szénát. Ismert legenda, hogy egy ember olyan magasra rakta a kazalt az udvaron, hogy arról nem tudott leszállni.

A 20. század másik legpusztítóbb ideológiájától viszont, már ők se menekültek meg. Az 50es évek föld államosítsa és padláslesöprései már megtették hatásukat. Fellazultak a szokások,az erkölcsök, a népviselet eltűnt, sokakat elvittek mákleníj robotra, a fiatalok elköltöztek a jobb boldogulás reményében a nagyvárosokba. A XX. század vége felé, itt is elindult valami, elkezdték felfedezni, újra gyökereiket, él a matyó hímzés,

és Mezőkövesden elég nagy a folklór élet, amiről a már említett http://matyofolk.hu oldalon és a város hivatalos oldalán a http://mezokovesd.hu/ lehet tájékozódni, de mindez sajnos leginkább turisztikai és kereskedelmi célokat szolgál, amit elősegít a város határában lévő közismerten gyógyhatású matyó gyógy- és strandfürdő a "zsori fürdő", ahogy a helyiek hívják.

Ha nem is élik meg a mindennapokban az értékrendet a a mai matyók, de legalább megvan ,és majd ha az élet és a történelem úgy hozza, nekik, van hova visszanyúlniuk, és mivel dolgos szorgos emberek, így egy szabad világban visszaszerezhetik hajdanvolt nagyságuk és gazdagságuk.