kultura/hagyományok : 1919 november 16.-án Vonult be Horty miklós Budapestre!
1919 november 16.-án Vonult be Horty miklós Budapestre!
Füsti 2010.11.12. 05:22
1919 november 16án vonult be Horty Miklós későbbi kormányó Budapestre, miután feszabadította az országot 8000 katonával géppisztolyokkal és 19 tábori ágyúval, vörös terról és a Hasburg megszállás alol is. Kormányzósága alatt 400 év után először vált valóban függetlenné az ország és állt helyre a valódi jogfolytonosság. Ekkor hangzott el a híres beszéde a Vörös rongyokba öltözött Budapestről, melyet temre hívott. Ősszeállításunk ennek az évfordulónak a kapcsán emékezik az utobbi 400 év legdicsőségesebb időszakra, a két világháború közti Magyarországra.
Horthy Miklós a monarchiában és az első világháborúban tengerésztábornok volt. A tanácsköztárság idején Szegeden szált be a forradalmi szervezkedésbe, majd önállósította magát. 1919 augusztusában a Habsburg József főherceg átvette a kormányzást egy rövid időre . De a Habsburgok további szereplávalását az országban a győztes hatalmak végre nem nézték jó szemmel. 1919. augusztus 18-án a Szövetséges Katonai Misszió előtt jelentette be, hogy amint arra engedélyt kap, négy napon belül tényleges haderővel rendelkezik, és helyreállítja a rendet Magyarországon.
Horthy fegyveres ereje: 8000 katona géppisztolyokkal és 19 tábori ágyú volt. Ezzel szabadította fel az országot. A felszabadított területeken kemény cenzúrát vezettek be, ellehetetlenítették a polgári igazgatás kiépítésére irányuló törekvéseket és az igazságszolgáltatásba is beavatkoztak. Ekkor volt az úgynevezett fehérterror, amit egyesek a számlájára írnak. Horthy erre így emlékezik emlékirataiban: „A földre szabadult poklot még senki sem csendesítette le azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette”. A fővezérség az akciókat népítéletnek vagy egyéni kilengésnek titulálta. 1919 november 16án vonult be Budapestre, fehér lovon a már említett 8000 katonával géppisztolyokkal és 19 tábori ágyúval. Videó a bevonulásról és az emlékezetes beszéde a Gellért szálló előtt.
Ezzel kezdetét vette a negyedszázados kormányzói működése, a király nélküli királyság, ahol Horty csak kormányzó volt.
Neki jutott az ország elindítása saját lábán., több mint 400év megszállás után.Sajnos ezért drága árat fizetünk hisz az ország kétharmadát elcsatolták a Trianoni békediktátumban.
Fel kellet építeni a független ország társadalmi rendjét és viszonyait.Lassan de biztosan talpra állt a nemzet a vesztes világháború, és a Habsburg megszállás és agymosás traumájából.Az akkori fejlődést a gazdasági világválság borította fel, ennek ellenére jó irányba indult el a nemzet, végre 400 év után. Ezt a fejlődést a világháború szakította félbe..Ő a nemzet érdekeit szemelőt tartva lavírozott. Visszacsatolta az elcsatolt területek egy részét ahol még magyar többség volt. Jellemző a nagyméltóságú kormányzó úrra, hogy felvidék visszaszerzésekor, papírról egy beszédet olvasott fel Tóthul (szlovákul), amelyben biztosította a Toth embereket, hogy nem lesz bántódásuk és jogaik, kultúrájuk tiszteletbe lesz tartva. Nem is lett . Nem túl sokáig de visszakaptuk amit vitathatóan csatoltak el. Ez azonban végezetesen a Nácik oldalára sodorta az országot, hiába próbált meg egy kiugrási kísérletet az angolok felé. Amíg tudott ellavírozott még így is, és a vészes időkben, Magyarországra menekült, sok közép-kelet európai Zsidó, mert itt a gettóba ugyan be voltak zárva, de bántódásuk nem esett, akkor se, amikor sok minket fasisztázó országban, már vígan deportálták a Zsidóságot. Mindenféle szélsőséget elítélt, a kommunisták mellett a Hungaristákat se kedvelte, Szálasi is ült börtönben kormányzósága alatt, és a kommunista párt is illegalitásban működhetett. Nem is nyilvánították háborús bűnössé. élet végéig nyugodtan élhetett, ráadásul zsidók tartották el. Sikerült neki az országot elindítani a parlamentáris rendszerben, úgy hogy közben helyreállította a jogfolytonosságot, a magyar történelmi (Szent Korona) alkotmányt. Az ország ekkor kereszténnyé vált és katolikussá. Egy egy zarándoklatokon búcsún százezrek vettek részt.
Közel negyed évszázados kormányzóságának legfőbb eredményei: az általános közoktatás, a 6 elemi mindenki számra való elérése, és az általános egészségügyi ellátás biztosítása. A mezőgazdaságban is elindult a fejlődés, és a dolgos föld nélküli parasztok, földet tudtak szerezni, és önellátóvá tudtak válni. Visszaadta magyarságnak a hitet. Az oktatásban nemcsak tudást, hanem emberséget, Isten és hazaszeretet azaz valódi útmutatást kaptak az életre a diákok. Mindig ősi magyarságról beszélt.A Trianon utáni katonai tilalmat a leventeség megszervezésével játszotta ki. Kétségtelen, hogy Horty Miklós a XX. század egyik legnagyobb formátumú közéleti személyisége, hanem a az utóbbi 300-400 évé.