5. rész 

Alaptörvény, amely az Alkotmányból eredő irányelveket jelöli ki egy történelmi időszakra.

Az Alaptörvény a 2000-ben írt „Gondoskodó Magyarország” (pontjai) munkaterv (program) jogi formába öntött változata, amely a társadalmi együttélés részeire bontva, de rendszerként írja le a Szent Korona Országának működését.

A Gondoskodó Magyarország adta a lehetőséget ahhoz, hogy a Szent Korona értékrendet összevessem az EU Alkotmánnyal (2003-ban), majd a Lisszaboni Szerződéssel (2007-ben), ezzel bemutatva az alapvető különbséget a liberális-kapitalista rendszer és a Szent Korona értékrend között.

A megbukott, föderatív államszövetségre épülő liberális-kapitalista diktatúra végleges megszűntetését a nemzetségek, nemzetek és államok szentkoronai szabadságára épülő konföderatív államszövetségének életbe lépése jelenti, amelyet a tagországok Alaptörvényeihez kapcsolódó Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet fogalmaz meg.

Az Alaptörvény hatályba helyezésének, módosításának és hatálytalanításának joga a Nemzetgyűlést elidegeníthetetlenül illeti meg.

Ugyanígy a Nemzetgyűlés joga az olyan szabályok feletti rendelkezés, amelyek a szentkoronai értékrend érvényesülését közvetlenül szolgálják (alaptörvény szintű főtörvények). Ezek a Szent Korona Önigazgatási rendszerének törvényei, amelyek a hatalomgyakorlásra, valamint az elöljárók és követek (képviselők) kiválasztására vonatkoznak, illetve az ünnepeket és jelképeket szabályozzák.

(folytatjuk)

A jogrendszer második szintje az