|
Az ellenállás újabb sikere!Szigorodik a büntető trövénykönyv!
Füsti 2009.07.01. 18:49
Szenzációs dolog történt a 2006 óta tartó Nemzeti ellenállás által. A módszerváltozás óta 3madszorra sikerült a civileknek rábirni a politikát valamire. A többbiztosítós model időleges leállítása és a 4 igenes népszavazás után ezuttal a büntető törvényköve szigorodott.
Az utcáról felvetett dolog elérte a törvényakotókat. A közbiztonság romlása egy olyan dolog, amit mindenki érzékel a modszerváltozás ota, de a politkika nem tesz ellene semmit, sőt a liberalizmus jegyében, egyre enyhébbek a büntetések, és egyre több szó esik a bűnözök jogairól a büntetés helyett. Június 30.án azonban A büntető törvénykönyv módosítása kapcsán a Magyar Gárda több javaslata is bekerül a törvényjavaslatba.
Látható tehát, hogy nem feltétlen van szükség pártoskjodásra, ahoz, hogy rákényszerítsük a politkusainkat arra, hogy olyan kérdéskebe döntsenek amit mi akarunk. Sokszor elég egy egyéretlmű népakaratonon nyugvó civil összefogás.
Persze a Kérdést nem lehet
"A kezdetek még tavaly őszre nyúlnak vissza. A Magyar Gárda 2008. október 25-i avatásán Kiss Róbert főkapitány tájékoztatott, hogy a Magyar Gárdán belül egy munkacsoport működik, melynek célja a Büntető Törvénykönyv szigorításának kidolgozása annak érdekében, hogy az emberek biztonságérzete – a visszaeső erőszakos bűnözőkre kirótt szigorúbb büntetési tételek következtében – javuljon." Áll a Gárda közleményében!
Magyar Gárda nem csupán beszél, hanem tesz is! Nem a „szájkarate” hősei vagyunk, hanem radikális hazafiak, akik a rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel tenni kívánnak a tisztességes emberek érdekében. A Magyar Gárda tehát aláírásgyűjtő ívet állított össze, melyet a népszavazásról szóló 1998. évi III. törvény valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) értelmében – mivel a Magyar Gárda jogi személyiséggel nem bír – egy gárdista neve alatt benyújtottunk az Országos Választási Bizottsághoz.
A Magyar Gárda jogi munkacsoportját a kérdés megfogalmazásakor a következő elvek vezették:
- A büntetés a személy elleni, erőszakos bűncselekményt többszörös visszaesőként elkövetőket büntesse.
- A súlyos bűncselekményeket (pl. emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, erőszakos közösülés, rablás, stb.) visszaeső elkövető esetén is életfogytig tartó szabadságvesztés legyen a büntetési tétel. Számos ilyen bűncselekmény büntetési tételének felső határa nyolc év szabadságvesztés.
- Az elkövető mindenképpen letöltendő szabadságvesztést kapjon.
Fenti kritériumok alapján fogalmazta meg a munkacsoport a népszavazásra javasolt kérdést az alábbi formában:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a bűnhalmazatban vagy visszaesőként szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt harmadik vagy további alkalommal elkövető személy ne legyen próbára bocsátható, továbbá a rá kiszabandó büntetési tétel alsó és felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedjen és amennyiben az így megemelt büntetési tétel felső határa eléri vagy meghaladja a tizenhat évet, úgy az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kelljen kiszabni?”
Természetesen a kérdésben nem hagyott kiírni népszavazást az Ovb viszont a törvénybe belekerült:
„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.
(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. Azzal szemben, aki erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, a büntetés enyhítésének nincs helye.”
Magyar Gárda közleménye nyomán!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
