Pörzse Sándor Echo Tv: ami viszont a kiállítással kapcsolatos, és akkor az ürömrész pedig az, hogy amennyire én tudom, úgy csinálták meg az egész kiállítást, mint hogyha nekünk a szkítákhoz semmi közünk nem lenne. Miközben a magyar népemlékezet, az összes gesztánk, kódexünk, mind szkíta gyökerűnek tartja a magyart. És akkor itt bizony, már bocsánat, de szinte félrevezető a kiállítás üzenete.

Bakay Kornél: hát igen, ez feltétlenül tetten érhető, nagyon szomorúan vettem én is tudomásul, hogy a kiállítás Magyar Nemzeti Múzeum-béli magyar rendező szakemberei, kollégáim, olyan módon próbáltak semlegesek maradni, idézőjelben és ironikusan mondom, hogy még véletlenül se legyen a látogatónak pozitív kötődése ehhez a világhoz. Azt, amit én legjobban kifogásolok, hogy az egyetemes eurázsiai képbe nem illesztették bele a Kárpát-medencét, amely szerves része ennek a szkíta kori világnak, tehát pl. a Kárpát-medencei szkíta anyagból alig ragadtak ki néhányat. A világhírű két Aranyszarvasunk, Tápiószentmárton, Zöldhalompuszta természetesen ott van, néhány tegezdísz, az ártándi görög hydria, ezek ott vannak a kiállításon, de ahogy mondani szoktuk, szakmailag nem kötötték be ezt az egész egységes eurázsiai szkíta világba, amely tulajdonképpen Kínától a Bécsi medencéig húzódó területre terjedt ki. Tehát rendkívüli módon hiányos a kiállítás - hogy ennek mik a háttérbeli magyarázatai, vagy amit feltételezni lehet, arra most nem térnék ki, - a moszkvai, a berlini, a kijevi és a bukaresti múzeum anyagai vannak csak itt, tehát nagyon sok anyag, amely Berlinben, Münchenben, Hannoverben, New-Yorkban ott volt, az itt nincsen; igen nagy hiba.

P: ha jól tudom, pl. maga az erdélyi szkíta kincs is hiányzik.

B: teljes egészében. Az erdélyi szkíta leletanyag, amely gyönyörű, hiányzik. De még mondok egyet, ami igazán megdöbbentő, és személyesen én is érintett vagyok, ezért elnézést kérek a szerénytelenségért. Fiatal régész koromban egy óriási szenzációs leletegyüttes volt itt nem messze a fővárostól, Nagytarcsán került elő egy szkíta leletgyűjtemény, három gyönyörű bikafejes bronzcsörgő nyolc csengővel, zablapárosokkal, ennek a közzététele egy angol nyelvű monográfiában 1971-ben történt meg, hiszen a szkíta csörgők és csengők egyik legkarakterisztikusabb lelet az egyetemes eurázsiai szkíta világból, és ezek sincsenek kiállítva. Továbbá nemcsak ezek nincsenek kiállítva, hanem a kb. tucatnyi hasonló, meghatározó, szkíta anyag sincs jelen. Tehát olyan módon szakították ki a Kárpát-medencét ebből a világból, mintha szinte csak a hatásában ért volna ide a szkíta kultúra, amely - természetesen az ő nézetük szerint: 'általános vélekedés szerint', szó szerint idéztem a vezetőt, - általános vélekedés szerint az indoeurópai-iráni népekhez tartozik, és ez eleve kizárja, hogy a magyar őstörténet tárgyalása közben a szkíta-hun világot egyáltalán számításba vegyük.

echo tv és mariaorszaga.hu nyomán!

kapcsolodó cikk:

Szkita aranyaranykincsek! tovább>>>