Szent Korona alapfogalmai: 2.A Szent Korona Tan
Halász József nyomán 2009.02.08. 12:15
Egyértelmű tehát, hogy a Szent Korona tanban foglalt joghelyek nem alkotmányok, hanem egy alapnorma-rendszer - az Alkotmány - adott korra aktualizált Alaptörvényei, értelmezései.
2. A Szent Korona tan
Sokan a Szent Korona tant Szent Korona egyezerszáz éves hatásával azonosítják, vagyis a jogi formulákban megfogalmazott Szent Korona következményt azonosítják a Szent Koronával.
Ez az álláspont rendkívül félrevezető eredményt hozhat és hozott is az önmagában hordozott ellentmondásnak köszönhetően. Ugyanis az elmúlt ezeregyszáz év a magyarság eredendő értékrendjének a következetes felszámolási kísérletének jegyében telt el.
A félrevezető eredmény azzal lett volna elkerülhető, ha a Szent Korona tan alapját képező - Alkotmánynak nevezett - Alaptörvényeket nevükön nevezik, nem igyekeznek a társadalmi kapcsolatok elsődleges meghatározójaként feltüntetni. Ebben az esetben ugyanis érthető lenne, hogy a Szent István intelmeiben szereplő Tóra idézetek nemcsak idegenkezűséget hanem idegenszívűséget is jelentenek. Az is magyarázatot kapott volna, hogy az Aranybulla, az 1396-os rendi törvények, Werbőczy Tripartituma - de akár Bocskai és Rákóczi alaptörvényként tekinthető Kiáltványai, vagy az 1848-as törvények, de még az 1926. évi XXVI. tvc. is - miért mutat vissza meglévő és gyakorlatban alkalmazott alapnormákra, mintegy jelezve másodlagos norma-meghatározó szerepüket.
Egyértelmű tehát, hogy a Szent Korona tanban foglalt joghelyek nem alkotmányok, hanem egy alapnorma-rendszer - az Alkotmány - adott korra aktualizált Alaptörvényei, értelmezései.
Ennek ismeretében válik nyilvánvalóvá azok valódi szándéka, akik az ezeregyszáz évet tekintik a Szent Korona teljes múltjának.
Ez a korszak jelentette ugyanis a Szent Korona eszme öt alappillérének megkérdőjelezését, a Szeri Szerződés, mint utolsó Alkotmányon alapuló Alaptörvény folyamatosságának elvetését, mindazzal a következménnyel együtt, ami ebből ered:
- Magyarország függetlensége eladható,
- a magyar értékek idegen érdekeket is szolgálhatnak,
- kiválasztottak jogai és kirekesztettek jognélkülisége állhat szemben az egy és ugyanazon szabadsággal,
- az egyetemes magyarság érdekeinek védelmét megelőzheti az idegenek érdekeinek védelme,
- és nincs joga senkinek ahhoz, hogy a rákényszerített élettér-nélküliség ellen fellépjen.
eunyet.hu nyomán
|