A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat, bár a mai hivatalos történelemszemlélet szerint csupán átvétel. Az egyik állítás szerint a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Szent Eustachiusnak és Szent Hubertusznak a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének mondakörével keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe.
A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe.
A másik elmélet szerint a 6. században élt Iordanes ravennai püspök, római történetíró De origine actibusque Getarum röviden Getica (A geták eredetéről és tetteiről) című művében megírta a csodaszarvas-legendát, melyet a középkori magyar krónikások csak átvettek.Az esetleg fel se merül, hogy nem mi vettük át, hanem pont töllünk, vagy az, hogy a közös gyökerek származás miatt vannak közös mondáink. Elgondolkodtató hogy mi magyarok mindent csak loptunk, mégis nálunk áll össze a legteljesebb egészé a népi kultúra és legendakőr.
A Csodálatos szarvas visszatérő motívuma a magyar legendáknak. Szerepel Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok viselt dolgai) című művében is a Bars vezérről és Bars vára alapításáról szóló fejezetében is.
"Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják."
Más magyar (és a lengyel) középkori krónikákban is többször ismétlődő motívum, hogy egy csodálatos viselkedésű szarvas, ami megmutatja hogy hol kell templomot, kolostort építeni. Szent Gellértnek egy szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét. A váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat. A lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort. Lehet e átvétel eredménye ennyi legenda, annak figyelembe vételével, hogy a legenda amagyar néphagyományba is beépült.
A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat. Csodafiúszarvasnak is nevezik.
Vas megyében Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt található. Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok. Más dunántúli változatok szerint ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel.
A csodaszarvas eredeti mondáját legszebben Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményében írta meg(Buda halála, 6. ének)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó