Nagyboldogasszony napja,egyik legrégibb katolikus  Mária ünnepünk Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Az ünnep első elnevezései "dormito"- elalvás vagy "pausatio"- elpihenés utal Szűz Mária halálára. Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa. Viszont a Székelyeknél régebb óta meglévő Babba Maria (Földanya) kultusz, okot adhat  érdekes párhuzamokra, ősiségünkel, és ősi vallásunkal kapcsolatban.

Népszokások, búcsúk e napon: Sokfelé búcsúnap. Híres magyar búcsújáró helyek: Andocs, Máriagyüd, Feldebrő, Csorna, Mátraverebély... Az ünnep vigíliáját (előestéjét) általában virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva. Leghíresebb Mária énekünk a körmeneteken is gyakran hallható Boldogasszony anyánk című dal. Az asszonyok egy jelképes koporsóba Mária szobrot helyeznek, mellé virágokat, füveket tesznek, virrasztanak, majd másnap körmenetben viszik a koporsót. Szokás volt továbbá erzen a napon virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt is tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.

 

Legrégibb Máriához intézett imának: A legrégibb Máriához intézett imának, az „Oltalmad alá futunk, Istennek szent anyja!” kezdetű imádságnak a legősibb szövegét egy III. vagy IV. századra tehető egyiptomi papiruszon találták meg, és már a bizánci kopt liturgiában is szerepelt.   „Oltalmad alá futunk, Istennek szent anyja! Ne vesd meg könyörgésünket szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz! Asszonyunk, közbenjárónk és szószólónk! Engeszteld értünk Fiadat, ajánlj minket Fiadnak, Mutass be minket Fiadnak! Ámen.”

Magyar emlékek: Königsbergi töredék! Königsbergi töredék. (Első részét Toldy Ferenc egy könyv támlájából fejtette ki.) A magyar költészet fejlődése szempontjából fontos szerepük volt a késő-középkori vallásos énekeknek, az anyanyelvű cantióknak, vagyis népénekeknek.  Mária szép verág és szízeknek gyöngye a mennyei udvarnak nagy szép fénössége mert vagy Istennek anyja angyaloknak asszonya nagy méltóság néköd kinél nagyobb nem lehet Istennek utána sem földön sem mennyön Szeretetnek rósája tégöd ékösíte szent alázatosságnak violája szépíte tisztaságnak lilioma igen tégöd tisztöle és mindön jószágnak jámborságnak szentségnek édösségös illatja tégöd mind elhata."

Magyar emlékek: Rákóczi Ferenc buzgó éneke II. Rákóczi Ferenc imát írt elő katonái számára, valószínűleg ő a szerzője aRákóczi Ferenc buzgó éneke című kurucdalnak, amely figyelemre méltó Mária-tiszteletről tanúskodik: „Ó, te angyaloknak ragyogó csillaga, Édes Jézusomnak szerelmetes anyja, Édes nemzetemnek ki vagy pátrónája, Hívlak segítségül népem oltalmára. Fogadásod szerint magyar népet ne hadd, Minden ellenségtől, kérlek, hogy oltalmazd, Ó, édes Szűzanyám, ellenségem rontsad, Népem színe előtt futamását adjad.”

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.