Ez magyarázat a több ezer sőt még régebbi Kárpát medencei magyar kultúrával egyezést mutató leletekre, és arra, hogy közben a világ legkülönbözőbb pontjain találni testvérnépeket, rokon kultúrákat. Hiszen a szkíták és hunok mint lovas nép gyorsan mozogva sokfelé eljutottak, az őstelepes nép meg mindig itt élt, biztosítva a kulturális folytonosságot

A magyar nevet Árpádék adhatták,A magyar nép Árpádék be vagy visszajövetelekekor keletkezett, Árpádék magyarjaiból és az itt élő őstelepes népből, akik magukba olvasztották a szkítákat, hunokat, avarokat is. Nyelvünket az őshonos telepes nép adta, kultúránk gerincét az őshonos nép, amihez minden betelepülő nép hozzáadta a magáét ugyanúgy Árpád előtt ahogy utána is. A magyar nevet pedig az utolsó hódítók, akik meg is tartották az országot, azaz Árpádék

Az állításhoz, azt kell bizonyítani, hogy élt itt egy nagyszámú őstelepes nép, és hozzájuk csatlakoztak nyelvüket átvéve, különféle sok esetben hódító népek.

Őshonos telepes népről!

A Kárpát medence sose volt lakatlan, ez tény. Ezt számtalan lelet bizonyítja, több ezer sőt tízezer évre visszamenőleg, ami nem is csoda. Hiszen minden megvan itt ahhoz ami az élethez szükséges. Jó termőföld, sok víz, nyáron elég meleg ahhoz, hogy termelni lehessen, korábban a gyűjtögető életmód idején sok erdő és mező, ahol lehetett gyűjtögetni vadászni. Senki se gondolhatja komolyan, hogy itt ahol Európa legjobb termőföldjei és vizei vannak ne éltek volna emberek. Ha szabad lett volna ez a terület akkor az ária népek valószínűleg birtokba veszik ezt is, amikore jöttek Európába, de nem tették. Vajon miért?Ennyire buták lettek volna, vagy éltek itt már akkor is több tízezer éve nagy számba emberek akik miatt nem tehették? Ugye megértik, ha én nem feltételezem az előbbit, és ebből logikusan az következik, hogy az utóbbi állhat közelebb az igazsághoz.Ha ezek a népek kihaltak volna, akkor jöttek volna mások. Ugrunk most egy nagyot az időben, a szkítákat kihagyva, egyből az írott történelem kezdeteivel azaz a romai birodalmi időkkel folytatva.

Állításomra bizonyíték, ez az időszak. Amikor a Római birodalom elfoglalta ezt a területet. Az írásos feljegyzések szerint amiket dr. Nagy Sándor említ a Magyarságtudományi füzetek 16 részében (A Sumir kapcsolat, a magyar nép kialakulásának története. IX. Fejezet 29 oldal), Augusztos római császár a következőt írja önéletrajzában:

"A Pannóniai törzseket, amelyeket romai az én kormányzásom előtt a római nép sohasem közelített meg Tiberius Néró révén aki mostohafiam s akkor tábornokom volt, legyőztem római nép hatalma alá vettem és Illiricum határait előbbre toltam egészen a Dunai vonaláig."

A történelemből tudjuk, hogy a háború Krisztus előtt 35től Krisztus után 9 ig azaz közel 44 évig tartott. 44 évig harcolni, csak egy nagyszámú. művelt erős és nagyon jól képzett nép tud. Akkor tehát történelmileg bizonyítható, hogy ekkorra egy virágzó, jól szervezett nagyszámú népnek kellett itt élni a Kárpát medencében. Esetleg az elképzelhető, hogy a harcokban kivéreztek, de akkor mi a magyarázat arra hogy nem jöttek ide a Romai birodalom más részeiről rosszabb éghajlati viszonyok között élő emberek? Ma amikor a magyarság tényegesen fogy a Kárpát medencében, a kivándorlás hatására, a világ minden részéről sereglenek hazánkba az idegenek mert tudják itt jó éghajlati viszonyok vannak. De ilyenről nem tudunk így levonható az a következetes, hogy itt továbbra is nagyszámú őslakosság élt. A Rómaiak után a Hunok, majd az Avarok (akik feltehetőleg ugyancsak Hunok) hódították meg a Kárpát medencét.

Hunok és Avarok.

Ők valószínűleg maradtak, és beolvadtak az őslakosságba. Egy olyan nagy múltú és jól szervezett nép mint a Hun vagy az Avar, nem valószínű, hogy csak úgy kihalt. Esetleg az még elképzelhető, hogy a Hunok kiirtották az őslakosságot. De ez nem valószínű. A Hunokat mindig negatív színben feltüntető történelemírók, ha ez történt volna, valószínűleg megírták volna és mondnák, hogy a szerintük a vérivó, barbár Hunok népirtók is voltak. Mivel nem írnak ilyenről, így valószínűsíthető, hogy nem történt népirtás, vagyis a római kori idők előtt itt élő őstelepes nép átvészelte ezen időket. Példa arra, hogy a népirtás ténye fennmarad, a zsidóké. Akiknek a könyvükben (Biblia ószövetség) le is van írva, hogy hogyan irtottak ki egész népeket. De teljes munkát nekik se sikerült végezni, és még kifejezett irtó szándék ellenére is maradtak fenn őstelepesek Izraelben. Az Avarokról még kevésbé képzelhető el ilyen. Az avarok és Hunok tehát beolvadhattak az őstelepes népe, miután uralmuk megdőlt. Műveltségük nyoma fennmaradt, de nyelvük nem. Fokozatosan áttértek az őstelepesek nyelvére.

A területet később uraló Frankok majd Bulgárok meghódítottak ugyan minket, de nem telepedtek le itt. Így valószínűleg Árpád magyarjainak megérkezéséig kitartott az az itt lévő őstelepes nép amely Rómának 44 évig ellenállt, és akik közé beilleszkedhettek a Hunok majd az Avarok.

Árpád magyarjainak bejövtele:

Ezek közé jöhetett tehát Árpád a magyarjaival. Mint ismert kitűnő nagy hírű katonanép volt a honfoglaló Árpád féle magyar nemzetség, akik nyilai évtizedekéig rettegésben tartották egész Európát, az un. kalandozások során. Nem valószínű, hogy a Besenyők elől menekültek Árpádék, mert akkor hogyan tudták rettegésben tartani egész Európát pár évtizeddel később, ha előtte vert hadként menekültek? A középkori feljegyezésekből ráadásul fennmaradtak olyan csataleírások, amik leírják, hogy a magyar sereg elején a Besenyők és Székelyek mentek. Előre mindig a később hozzájuk csatlakozó, vagy legyőzött népeket tolják a háborúban. A második világháborúban is a magyarok, a harcászat szempontjából megbízhatatlannak ítélt zsidókat tolták maguk előtt munkaszolgálatosként. Ez régen se volt másképp. Ha tehát a Besenyők elől menekültek volna, mint legyőzött nép, akkor ez pont fordítva lett volna egy egy későbbi csatában.

Az itt élő őstelepes nép viszont leginkább földműveléssel foglakozott, alapjáraton békés volt és türelmes, a hátán is fát lehetett vágni, tehát olyan mint ma a magyar ember. A talaj jól termő volt, sok embert eltartott, így valószínűleg egy olyan megállapodás jött létre, hogy Árpád magyarjai mint urak katonai védelmet biztosítottak az őshonos népnek, cserébe élelmet ellátást kaptak. azt, hogy Árpádék kiirtották volna az itt élő őshonos népeket, ugyanazzal az érveléssel meg lehet cáfolni, ahogy a Hunok irtásait is.

Ha pedig itt voltak, és az őshonosok lettek a szolganép, akik rosszabbul éltek, eltartották a katonáskodó ezáltal nekik védelmet nyújtó új urakat, akkor valószínűleg jobban is szaporodtak mint az urak. Könnyen belátható ez. Minél rosszabbul él egy család annál több gyereket vállal. Manapság is itt a Kárpát medencében a legnagyobb nyomorúságban élő népek cigányok, vagy éppen a csángók szaporodnak a legjobban.

Aki elért egy bizonyos életszínvonalat , az tartani akarja magának és biztosítani utódainak, így kevesebb gyereket vállal. Aki szegényebb, az bevállal többet. Különösen azokban a korai időkben, amikor még a fizikai munka lényegesebb volt. Több gyerek, több segítség a földeken. Így a magyarság nevét ugyan Árpádék adták, és ők lettek az urak, de a lakosság többségét, ezáltal a nyelvet az itt élő őshonos telepes nép adta.

A nyelvátvételről

Gondoljunk bele. A szolganépépnek nem kell ismerni az urak nyelvét, viszont fordítva igen, ha másért nem hát azért hogy a parancsokat ki tudják osztani a nép nyelvén. Azokban az időkben amikről beszelünk, nem voltak nyelvtanárok, akik jól átgondolt stratégia mentén megtaníthatták volna a telepeseknek az ő nyelvüket, tehát ez logikusan csak fordítva történhet. Így szépen lassan elveszíthetik az urak a saját nyelvüket. Jó példa erre a Habsburg uralom alatt a magyarságra nyakára telepített német urak példája. Nem ők tettek németté minket, hanem a német urak váltak nyelvbe mindenképp magyarrá.

Korábbi példa, arra, hogy a többségbe lévő őshonos telepes nép nyelvét átveszik az újonnan betelepülők a Kunok. Az ország egy részét megkapták, ott szabadon élhettek, kultúrájuk megmaradt, tudják magukról, hogy türkök,de a nyelvük elveszett. Ugyanígy senki nem mondja olasznak az olasz gyökerű Anjoukat, akik pedig királyt adtak a magyarságnak, és magyarrá váltak. Nyelvükben mindenképp.

A történelemből ezer és ezer példát lehetne arra hozni, amikor az elvbe urak átvették a többségbe lévő szolganép nyelvét. Ez állatába csak akkor nem történik meg, ha az adott nép nem telepszik le a területen, csak gyarmatként vagy birodalomként uralja azt.

A nyelv kérdésének egyik fele így megfejve. E van egy másik érvem is

Az őshonos telepesek nyelve:

Az őstelepesek nyelvéről kevés lejegyzés van. Ami nem is csoda, hiszen az írásuk rovás volt, amiről leletek nem maradtak fenn. Nem vagyok tudós, se nyelvész, csak egy józan paraszti logikával gondolkodó magyar ember. A nyelvünk eredetét megfejetni nem tudom és nem is akarom. Megmondom őszintén, számomra a Sumir eredet, ugyanolyan nyakatekertnek hangzik mint a Finnugor. Én most csupán azt akarom bizonyítani, hogy a mai magyarság nyelve megegyezik az őstelepes mép nyelvével. Ebből csak következik az, hogy nem Finnugor eredetű, nem Árpádék hozták be. Ehhez a magyarságtudományi füzetek már említett 16. részét veszem elő ahol a már említett IX. Fejezetben 30. oldalon le van írva egy történet ugyancsak a római korból, amit a szerző II.Konstancius római császárhoz köt, ami egyben újabb bizonyíték arra, hogy ebben az időben éltek itt nagy számban emberek. A Duna- Dráva szögben Kr.u 359ben fellázadtak az itt élők mert nem bírták a hatalmas adóterheket,amit Róma vetett ki rájuk. A császár maga ment személyesen beszélni az emberekkel, az ősi Aciminkum (Akvinkum) székvárosba, ahol megpróbálta őket rávenni az adók fizetésére. Amikor ezt tette lemarházták. És most ez itt a lényeg. A marha mint szinonima a hülyére csak a mai magyarban használatos. Az a nép tehát amelyik itt élt a Kárpát medencében, amely mint tudjuk az őstelepes nép, annak a nyelvnek egy korai változatát beszélte, amit ma is beszélünk, mi magyarok. A magyar nyelvet tehát nem Árpádék hozták be, így nem lehet finnugor se.

A magyar nép tehát Árpádék be vagy visszajövetelekekor keletkezett, Árpádék magyarjaiból és az itt élő őstelepes népből, akik magukba olvasztották a szkítákat, a hunokat ls az avarokat is. Nyelvünket az őshonos telepes nép adta, kultúránk gerincét az őshonos nép, amihez minden betelepülő nép hozzáadta a magáét ugyanúgy Árpád előtt ahogy utána is.

Akit a téma jobban érdekel, tudományosan is alátámasztva ajánlom a már említett Magyarságtudományi füzetek 16 részét (dr. Nagy Sándor A Sumir kapcsolat, a magyar nép kialakulásának története.).

Hogy az őshonos telepes nép, Árpádék magyarjai, a Hunok és a Szkíták kifélék, milyen kultúrával rendelkeztek, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz, már egy bonyolultabb kérdés. Egyszer talán írok erről is, de inkább ajánlom a Magyarságtudományi füzetek korábbi számait, amiből mindezt megtudhatja.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.