kultura/hagyományok : Húsvét a kereszténységben Jézus kereszthalálának és feltámadásának az ünnepe, egyben a megújuló természet ünnepe is. |
Húsvét a kereszténységben Jézus kereszthalálának és feltámadásának az ünnepe, egyben a megújuló természet ünnepe is.
2012.03.31. 10:25
Az eredete tavaszi termékenységvarázsló ünnep.téves az ünnep zsidó eredete. A zsidóknál ugyanis ez történelmi ünnep , szimbolikai értelemben nem sok köze van tehát a kereszténység húsvétjához, csak annyi, hogy Jézust Pészachkor fogták le, és állították elő, és végezték ki.
Az ünnepet megelőzi a 40 napos a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, valamit testünk és lelkünk tisztulása céljából. A katolikusoknál kötelező ilyenkor a nagyböjt.A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdődik. A nagyhét napjait vesszük most nagyító alá.
Virágvasárnap a bevonulás napja.
Erről már írtunk itt a mediterrán vidékeken pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása a VII. században terjedt el Itáliában.) A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosásának napja.
Nagycsütörtökön elhallgatnak a keresztény templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így elűzni a gonoszt ,ez helyettesítette a harangokat.
Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Nagypéntek, Jézus keresztre-feszítésének napja, a gyászünnep.
Ezen napon halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon Jézus szenvedéseinek megelevenítése idegen szóval passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte szokásba vannak. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.
Nagyszombat örömünnep a feltámadás jegyében zajlik.
Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt.Tulajdonképpen Nagyszombathoz tartoznak a húsvét jellegzetes ételei is, mint a tojás, a bárány és a kalács.
Húsvét vasárnap maga a feltámadás napja.
Ekkor sokan megnézik a Napfelkeltét, majd a hagyomány szerint bárányt fogyasztanak. A bárányevés az "áldozati bárányságot", azaz Jézus halálát szimbolizálja. Ezért is nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
|